Hátulsó szárnyának fonákja barnásokker, rozsdavörös színezet csak a gyöngysor ezüstös pettyeit köríti. Az ezüstfoltok többnyire jól fejlettek: a tőtéren elhelyezkedők, valamint a gyöngysort a tő felől határoló foltsor ezüstje élénk, csillogó. A gyöngysor pettyeinek ezüstszínű pupillái nagyok, a szegélyfoltsor ezüstje is rendszerint megvan, a sapkafoltok kucsma alakúak, magasan ülnek, íveltek. Szárnyai felül élénk narancssárgák (hím) vagy vörösessárgák (nőstény), csak a tőtérben van gyér fekete behintés. A hím illatcsíkja széles és erőteljesen fejlett.
Változékonyság: jellemző formája a cleodoxa, amelyen az ezüstszínű foltok kicserélődnek sárga foltokra.
Védettség: nem védett.
Méret: 50-60 mm.
Repülési idő: május-szeptember.
Általános elterjedés: az egész Palearktikumban elterjedt faj.
Magyarországi elterjedés: hegy- és dombvidékeken gyakori, az Alföld nagy részéről hiányzik.
A hernyó barna, feje fekete vagy rozsdabarna, áltüskéi rozsdabarnák, hátvonala fehér árnyalatú, oldalain minden szelvényen egy ferde fekete vonalka látható.
Tápnövény(ek): ibolya-fajok (Viola spp.).
Hasonló faj(ok): Issoria lathonia, Argynnis aglaja, Argynnis niobe, Argynnis laodice, Argynnis pandora, Argynnis paphia
Mi a különbség?
Megjegyzés: az A. adippe, A. aglaja és A. niobe fajok felszín alapjáni elkülönítése nagy gyakorlatot igényel. A fonák mintázatának fotózása vagy megfigyelése célszerű.
I. lathonia
A. adippe ♂
A. adippe ♀
I. lathonia
A. aglaja ♂
A. aglaja ♀
A. niobe ♂
A. niobe ♀
A. laodice ♂
A. laodice ♀
A. paphia ♂
A. paphia ♀
A. p. f. valesina
A. pandora ♀
A. pandora ♂
Az I. lathonia elülső szárnyának külső szegélye homorú, az A. adippe és az A. niobe esetén ez kevésbé homorú, míg az A. aglaja esetén a legkevésbé homorú, olykor már kerekded, valamint szegélye vastag, egyöntetű fekete.
Az I. lathonia, A. adippe, A. niobe és az A. aglaja esetén a hátulsó szárny felszínén a szegélyben két párhuzamos fekete vonal díszlik.
Az Argynnis-fajok esetén az elülső szárnyak felszínén mindig illatcsík (androconium) látható, tehát az erek vastagabbnak tűnnek. Az A. niobe nőstény esetén a szárnytő sötét behintése kiterjedt.
Az A. laodice nőstény elülső szárnyának felszínén a csúcstérben egy fehér folt látható.
I. lathonia
A. adippe
A. a. f. cleodoxa
A. aglaja
A. niobe
A. niobe
A. laodice
A. paphia
A. p. f. valesina
A. pandora
Az I. lathonia hátulsó szárnyának fonákján nagyméretű ezüstös foltok díszlenek, az A. adippe esetén ezek kisebbek, míg az A. aglaja esetén kerekdedek. Az A. laodice hátulsó szárnyának fonákját lilás behintés fedi.
Az A. niobe hátulsó szárnyának fonákján a szárnytőnél téglavörös alapon egy vajszínű folt díszlik és a szegélyben lévő sapka alakú foltok erőteljesek, jól látszanak. Az A. adippe f. cleodoxa esetén ezek halványak. Az A. paphia hátulsó szárnyának fonákján a szegélyben egy zöld foltsor díszlik, az A. pandora esetén ez a rész egyöntetű zöld.
Az A. aglaja hátulsó szárnyának fonákján a pupillás foltsor hiányzik. Az A. pandora elülső szárnyának fonákján erős húspiros behintés látható.