A hím szárnyainak alapszíne élénk narancssárga, a rajzolat fekete, az illatcsíkos erek szélesek és feltűnőek. A nőstény szárnyainak alapszínét szürkészöld bevonat borítja, főleg az elülső szárny tövét és az egész hátulsó szárnyat, rajzolata mélyfekete; nem ritkák a zöldeskék színű példányok (f. valesina). A hím hátulsó szárnyának fonákján sárgászöld behintés van, fémesen csillog, a tőtéren három ezüstszínű harántsáv fut le, a szárny külső fele a legsötétebb: a szegély mögött két sötétzöld gyöngyfoltsor ível, a szegélytér ibolyáspiros. A nőstény szárnyainak fonákján a zöld borítás teljesen eltakarja a sárga alapszínt, egyébként egyezik a hímével.

Változékonyság: a nőstények zöldeskék szárnyfelszínnel is megjelenhetnek (f. valesina).

Védettség: természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Méret: 55-80 mm.

Repülési idő: június-október.

Általános elterjedés: a Palearktikum csaknem egész területén előforduló faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul. Gyakori, néhol tömeges is lehet.

A hernyó barnásfekete, széles sárga háti sávval, valamint oldalain számos sárga ponttal; az áltüskék sötétsárgák, feje fekete.

Tápnövény(ek): ibolya-fajok (Viola spp.), szeder-fajok (Rubus spp.).

Hasonló faj(ok): Issoria lathonia, Argynnis aglaja, Argynnis adippe, Argynnis niobe, Argynnis laodice, Argynnis pandora

     Mi a különbség?

Issoria lathonia és Argynnis-fajok

×

Megjegyzés: az A. adippe, A. aglaja és A. niobe fajok felszín alapjáni elkülönítése nagy gyakorlatot igényel. A fonák mintázatának fotózása vagy megfigyelése célszerű.

I. lathonia

A. adippe ♂

A. adippe ♀

I. lathonia

A. aglaja ♂

A. aglaja ♀

A. niobe ♂

A. niobe ♀

A. laodice ♂

A. laodice ♀

A. paphia ♂

A. paphia ♀

A. p. f. valesina

A. pandora ♀

A. pandora ♂

  Az I. lathonia elülső szárnyának külső szegélye homorú, az A. adippe és az A. niobe esetén ez kevésbé homorú, míg az A. aglaja esetén a legkevésbé homorú, olykor már kerekded, valamint szegélye vastag, egyöntetű fekete.
  Az I. lathonia, A. adippe, A. niobe és az A. aglaja esetén a hátulsó szárny felszínén a szegélyben két párhuzamos fekete vonal díszlik.
  Az Argynnis-fajok esetén az elülső szárnyak felszínén mindig illatcsík (androconium) látható, tehát az erek vastagabbnak tűnnek. Az A. niobe nőstény esetén a szárnytő sötét behintése kiterjedt.
  Az A. laodice nőstény elülső szárnyának felszínén a csúcstérben egy fehér folt látható.

I. lathonia

A. adippe

A. a. f. cleodoxa

A. aglaja

A. niobe

A. niobe

A. laodice

A. paphia

A. p. f. valesina

A. pandora

  Az I. lathonia hátulsó szárnyának fonákján nagyméretű ezüstös foltok díszlenek, az A. adippe esetén ezek kisebbek, míg az A. aglaja esetén kerekdedek. Az A. laodice hátulsó szárnyának fonákját lilás behintés fedi.
  Az A. niobe hátulsó szárnyának fonákján a szárnytőnél téglavörös alapon egy vajszínű folt díszlik és a szegélyben lévő sapka alakú foltok erőteljesek, jól látszanak. Az A. adippe f. cleodoxa esetén ezek halványak. Az A. paphia hátulsó szárnyának fonákján a szegélyben egy zöld foltsor díszlik, az A. pandora esetén ez a rész egyöntetű zöld.
  Az A. aglaja hátulsó szárnyának fonákján a pupillás foltsor hiányzik. Az A. pandora elülső szárnyának fonákján erős húspiros behintés látható.