Aricia artaxerxes (Fabricius, 1793) – bükki szerecsenboglárka

Szinonímák: Papilio allous, Plebejus artaxerxes allous, Plebeius artaxerxes allous, Plebejus artaxerxes issekutzi, Plebeius artaxerxes issekutzi, Aricia allous issekutzi – szerecsenboglárka


Mindkét ivar szárnyainak felszíne nem sötét-, hanem feketésbarna vagy majdnem fekete, a vörös szalag a hímeken redukált, főleg csak a hátulsó szárnyon van 1-4 apró vörös folt. A nőstények vörös foltsora a hazai példányokon gyakran teljes. Mindkét ivar fonákján a szemfoltok viszonylag kisebbek, a hátulsó szárny töve kékes behintésű, a hím fonákja hidegszürke vagy halvány kávébarna, a nőstényé melegebb, sárgásbarna behintésű. Mindkét ivar belső ívfoltjai tompák, aprók, laposak, sapkaszerűek.

Változékonyság: csak a felszíni narancssárga foltok tekintetében változékony.

Védettség: eszmei értéke 50 000 Ft. A Vörös Könyvben szerpelő faj.

Méret: 30-36 mm.

Repülési idő: június-július, illetve alacsonyabb/melegebb területeken lehet egy részleges augusztusi nemzedéke.

Általános elterjedés: a Palearktikumban elterjedt faj. Alapvetően a magasabb hegyekre lokalizálódik.

Magyarországi elterjedés: hazánkban két alfaja él: a Bükk platóján, az Aggteleki- és Tornai-karszton található az ssp. issekutzi alfaj és az Őrségben az ssp. allous alfaj.

A hernyó világoszöld, hátán sötétzöld hosszanti vonal fut végig.

Tápnövény(ek): gólyaorr-fajok (Geranium spp.), napvirág-fajok (Helianthemum spp.).

Hasonló faj(ok): Aricia agestis, Polyommatus icarus, Polyommatus thersites


© Gór Ádám, Jósvafő, 2012. 06. 08.
© Gór Ádám, Jósvafő, 2011. 06. 10.
© Gór Ádám, Jósvafő, 2018. 06. 07.
© Hudák Tamás, Jósvafő, 2011. 06. 10.
© Hudák Tamás, Jósvafő, 2012. 06. 08.
© Hudák Tamás, Bükk, 2016. 06. 26.
© Gór Ádám, Jósvafő, 2017. 06. 10.
© Gór Ádám, Törökország, 2012. 07. 07.
© Gór Ádám, Törökország, 2010. 07. 01.
© Gór Ádám, Gömörszőlős, 2016. 08. 30.
© Gór Ádám, Jósvafő, 2011. 06. 10.
© Hudák Tamás, Bükk, 2016. 06. 26.
© Hudák Tamás, Bükk, 2016. 06. 26.
© 2010–2018 Gór Ádám