Atethmia ambusta ([Denis & Schiffermüller], 1775)
körtebagoly

Szinonímák: Noctua ambusta – vadkörtebagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

A vesefolt az alapszínnel megegyező kitöltésű, világos okkersárga kerettel. Az ajaktapogató feltűnően rövid, sötétbarna. A hím csápja egészen gyengén fogazott, a nőstényé fonalas, a csáptengely mindkét ivarnál világos. A fej- és torszőrzet egyöntetű, az elülső szárny alapszínével megegyező sötét vörösbarna. Az előtori pamacs felmeredő. A potroh világos szőrökkel kevert. Az elülső szárny erősen kiszélesedő, szegélye enyhén csipkés. A rajzolat redukált, a kör- és a csapfolt mindig hiányzik. A keresztvonalak vékony, de jól kontrasztozott okkersárga vonallal kihúzottak. A belső majdnem egyenes lefutású, a külső erősen ívelt, így a középtér beszűkülő. A hullámvonal egészen halvány, a példányok egyrészén alig látható. A hosszanti erek a középtérből indulóan gyenge okkersárga fedettségűek. A szegélytér a rojt irányában fokozatosan besötétülő. A rojt sötétbarna. A hátulsó szárny fényesfehér, a szegélytér gyenge vöröses behintésű. A holdfolt és a keresztvonal csak igen halványan látható. A rojt változó árnyalatú vörösesbarna. A fonák barnásfehér, a szegélyterek erős vörösesbarna behintésűek.

Változékonyság: nem változékony.

Védettség: természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Méret: 25-27 mm.

Repülési idő: augusztus-szeptember.

Általános elterjedés: Közép- és Dél-Európától Nyugat-Ázsiáig elterjedt faj.

Magyarországi elterjedés: főleg bokorerdők, hegylábi és dombvidéki gyümölcsösök és kertek lakója. Igen lokális.

Hernyója szürkés behintésű vörösbarna, a hát- és mellékhátvonal fehéres, lemetszett, közöttük minden szelvényen barnás, ferde árnyékvonalak találhatók. Oldalvonala sárgás, fölötte vannak a kicsi, fehér, fekete keretű légzőnyílások. Hasa sárgásszürke, a lábak pirosasbarnák. A nyakpajzs barna, három fehéres vonással, feje feketésbarna. Peteként telel.

Tápnövény(ek): körte-fajok (Pyrus spp.), alma-fajok (Malus spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.