Cerura vinula (Linnaeus, 1758)
nagy púposszövő

Szinoníma: Dicranura vinula

Notodontidae – Púposszövők családja   

Általában sötétebb színű, mint a Cerura erminea, de a világosabb színű példányok is jól elkülönülnek a potroh színezete szerint; a potrohon kétoldalt szürke háti sáv húzódik, a potrohgyűrűk keskenyek és szürkék. Feje és tora szürke; a toron fekete pontok vannak. Az elülső szárny sötétebb vagy világosabb szürke, sötétszürke foltokkal, a tőtérben széles és alig ívelt, a közép- és szegélytérben keskeny és hatalmas íveket leíró sávokkal. A keskeny félhold alakú középfolt sötétszürke. A külső szegélyen sötétszürke nyílfoltok ülnek. A vastagabb erek sárgák, a vékonyabbak feketék. A hátulsó szárny szürke, az elülső és a belső szegélynél, valamint a tőnél világosabb, esetenként egészen fehéres. A külső szegélyen szürke foltok ülnek. A fonák az alapszínnek megfelelő szürke, a rajzolat elmosódott. A rojt fehér-szürke csíkozottságú. A nőstények általában sötétebb színűek, a hátulsó szárnyuk, ellentétben a világos színű hím példányokkal, mindig szürke, legtöbbször sötétszürke.

Változékonyság: alapszínében kissé változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 60-80 mm.

Repülési idő: április-június, de lehet egy részleges nemzedéke (július-augusztus) is.

Általános elterjedés: palearktikus faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul.

Petéje barna, felül sárga. Kettesével, hármasával rakja le a tápnövénye levelére. Kifejlett hernyója zöld, 3. torszelvényén hegyes púp van. Hátoldalán az utótorig elkeskenyedő, majd innét a 7-8. szelvényig újra kiszélesedő és egészen az anális végéig futó, fehérrel szegélyezett barna sávval díszített. A 7. szelvény oldalán barna folt van, és ugyancsak barnák a hosszú farokvillák. Feje vörössel szegett. Nyáron és ősszel táplálkozik. Tápnövénye törzsén vagy tövén készíti el bábszövedékét, ebbe gyakran belesző kéregdarabkákat is. Bábja vörösbarna, áttelel.

Tápnövény(ek): nyár-fajok (Populus spp.), fűz-fajok (Salix spp.).

Hasonló faj(ok): Cerura erminea