
Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
A középtérben legfeljebb a sejt végén van egy homályos, néha világosabb közepű folt. Az elülső szárny csúcsa szögletes, nem megnyúlt. Feje vörhenyes. A csáp tövi negyede szürkésfehér, külső része rozsdavörös. Tora elöl szürke, vörhenyes árnyalattal, hátul halvány piszkosszürke. A potroh rövid szőrű, hátoldalán kicsiny, tömött, feketésbarna szőrpamaccsal. Az elülső szárny alapszíne olyan, mint az előző fajnál, de csúcstere nem anynyira megnyúlt, hanem szögletes, a szárny aránylag szélesebb. A sejtzáró foltocska gyakran teljesen beleolvad a külső harántvonalba. A hátulsó szárny szürke, barnásszürke, a tőtér felé világosabb; gyakran homályos, halvány harántvonal osztja ketté a rajzolatot. A fonákon a külső harántvonal alatt világos sáv fut, az erek sötétebben vagy világosabban kiemelkednek az alapszínből. A rojt csaknem egyszínű, az elülső szárnyon szürke, a hátulsón az alapszínnél világosabb szürke.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 28-32 mm.
Repülési idő: szeptember-október.
Általános elterjedés: egész Európában elterjedt faj.
Magyarországi elterjedés: főként tölgyesekben fordul elő és ott gyakori lehet.
A pete áttelel. Hernyója piszkossárga vagy sárgásfehér, oldala sötétebb, fehéres vonallal. Szemölcsei feketék. Összeszőtt levelek között él. A talajon, avarban készített szövedékben bábozódik. Vörösbarna bábjának kremastere hegyes, ezen két ívelt tövis van.
Tápnövény(ek): tölgy-fajok (Quercus spp.).
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.