Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Egira conspicillaris (Linnaeus, 1758)
változékony szürkebagoly
Szinonímák: Luperina conspicillaris, Xylomyges conspicillaris, Xylomania conspicillaris – változó szürkebagoly
Igen változékony faj, mind a hímnek, mind a nősténynek van egy sötét és egy világos alakja, továbbá ezek között számos (de viszonylag ritkán előforduló) átmeneti színváltozat létezik. A hím világos alakja világosbarnával behintett halványszürke, a középtor, az árnyékvonal kezdeti szakasza és a szegélytér külső fele rendszerint sötétebb barna. A rajzolat eléggé elmosódó és halvány, a tővonal hosszú és viszonylag éles. A keresztvonalak kettősek, helyenként csupán sötét pontsorokként jelentkeznek, a kör- és a vesefolt kerete részben vagy teljesen hiányzik, csupán kissé sárgás kitöltésük és egy halvány világos gyűrű jelzi helyüket. A hullámvonal szakadozott, sokszor igen halvány, a rojt sötét, világos foltozású és igen enyhén csipkés. A hátulsó szárny fehér, az ereken és a keskeny szegélytér egyes részein barnás behintéssel; a holdfolt pici és kerek. A világos színezetű nőstényeknél a kör- és vesefolt körvonala viszonylag élesebb és részben feketés és a keresztvonalak is határozottabbak, jobban láthatóak; a hátulsó szárny szegélytere kissé szélesebb és sötétebb tónusú. A hím sötét alakjánál a világosszürke alapszínt a tömött, sötét szürkésbarna vagy kávébarna behintés szinte teljesen elfedi, csupán a belső szegély, a középtér alsó harmada, a tornus környéke és a hullámvonal pasztája marad világos, részben szürke, részben fehéressárga. A rajzolati elemek nem, vagy csak csekély mértékben élesebbek, mint a világos alak esetében, sőt a tővonal is belemosódik a sötét behintésbe. A sötét nőstények a sötét hímekhez hason- lóak, de a sötét szárnyrészek tónusa mélyebb, a világos területek pedig szinte teljesen csillogó sárgásak. Az erek sötét befuttatása is erősebb, különösen a vesefolt külső szögletétől kifelé futó ereken látható élesebb csíkocska. A fonák valamennyi formánál kissé sárgás vagy szürkés árnyalatú fehér, az elülső szárny belső tere erősebb, a hátulsó szegély- és csúcstere gyengébb barna behintéssel. A keresztvonalak foltokra szakadozottak vagy hiányoznak, a hátulsó szárny holdfoltja kicsi, de éles.
Változékonyság: rendkívül változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 36-44 mm.
Repülési idő: március-május.
Általános elterjedés: Európában és Nyugat-Ázsiában él.
Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul.
Hernyója barnásszürke, a hátvonal csak alig látható, a sörteszemölcsök feketék. Oldalvonala világos alulról sötéten árnyékolt. A légzőnyílások fehérek, feketével keretezettek. Feje barna, a nyakpajzs félköralakú, három halvány vonalkával osztott. Talajban bábozódik, bábként telel.
Tápnövény(ek): üröm-fajok (Artemisia spp.), seprózanót-fajok (Cytisus spp.), rekettye-fajok (Genista spp.), iszalag-fajok (Clematis spp.), juhar-fajok (Acer spp.), hárs-fajok (Tilia spp.), kőris-fajok (Fraxinus spp.), csonthéjas magvú gyümölcsfák (Prunus spp.), lórom-fajok (Rumex spp.).
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.