Szárnyuk alapszíne barnásfekete, rajzolata sárgásbarna, a rajzolati elemek határa többnyire elmosódott, az alapszín a hímeken háttérbe szorítja a rajzolatot. Elülső szárnyán a két fekete harántszalag foltjai szögletesek, a külső szegély foltjai süveg vagy széles nyílhegy alakúak, a csúcs mögött fekvők rendszerint sárgásfehérek. Elülső szárnyának fonákján a rajzolat megfelel a felszínének, a csúcs körüli foltok azonban még világosabbak. Hátulsó szárnya sötétebb, a hímeken a belső foltsor alig látható, homályos, a foltok kicsik, a szegélyfoltsor pettyei nagyok, de udvaruk keskeny, gyűrűszerű, egyes példányokon alig észlelhetők. A szárnyuk fonákjának alapszíne narancsbarna, a megnyúlt, szögletes foltokból álló két harántszalag fehér, a fekete nyílhegyek erősek, alapjukon, akár az elülső szárnyon, apró, fehér pontok ülnek. Mindkét ivar szárnyainak rojtja tarka.

Változékonyság: csak a nemzedékek között vannak méretbeli és árnyalatbeli eltérések.

Védettség: nem védett.

Méret: 23-30 mm.

Repülési idő: két nemzedéke április-májusban és június-augusztusban repül.

Általános elterjedés: Közép-Európában is elterjedt, adriato-mediterrán faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt, főként mérsékelten napsütött erdei utakon, ösvényeken, tisztásokon és erdőszegélyeken fordul elő. Helyenként gyakori, az Alföldön csak ritkán találkozhatunk vele.

A hernyó sárgásbarna, oldalain vörös foltok vannak, a légzőnyílások fölött sárga csík húzódik, hátán fekete foltokra szakadt csík látható.

Tápnövény(ek): kankalin-fajok (Primula spp.).

Hasonló faj(ok): Euphydryas aurinia, Euphydryas maturna, Melitaea athalia, Melitaea aurelia, Melitaea britomartis, Melitaea diamina, Melitaea cinxia, Melitaea phoebe, Melitaea ornata, Melitaea trivia, Melitaea didyma

     Mi a különbség?

Tarkalepkék (és a kockáslepke)

×

Megjegyzés: a tarkalepkék határozása nagy gyakorlatot igényel mind változatosságuk, mind határozóbélyegeik nehézsége miatt. A M. athalia, M. aurelia, M. britomartis fajhármas bélyegei bizonytalanok mind a felszínen, mind a fonákon, így biztosabb határozásukhoz készítsünk fényképet a felszínről és a fonákról is és kérjük ki szakember véleményét.

E. aurinia

E. aurinia

M. cinxia

E. maturna

E. maturna

E. maturna

  Az E. aurinia és a M. cinxia hátulsó szárnyainak felszínén fekete pontsor látható.
  Az E. maturna felszínén a fekete behintés kiterjedt.
  Az E. maturna elülső szárnyának felszínén sok fehér folt jelenhet meg.
  Az E. aurinia elülső szárnyának felszínén a nyíllal jelölt foltsor nagy, szögletes foltokból áll (szinte összeolvad), míg a M. cinxia esetén ez kisebb, kerekded foltokból áll.

E. maturna

E. aurinia

M. cinxia

  Az E. aurinia és a M. cinxia hátulsó szárnyainak fonákján fekete pontsor látható. Az E. aurinia esetén ezek sárga alapon ülnek és narancssárgával keretezettek, a M. cinxia esetén narancssárga alapon ülnek és sárgával keretezettek.

M. athalia

M. aurelia

M. britomartis

M. diamina

M. phoebe

M. phoebe

M. ornata

H. lucina

H. lucina

  A M. diamina, M. phoebe és M. ornata belső szögleténél a szárnyél sarokszerű, a többi fajnál inkább lekerekített.
  A M. athalia felszínén nagyon sok a narancssárga mintázati elem, a M. aurelia esetén ez kevesebb, a M. britomartisnál még kevesebb, illetve ennek a fajnak az elülső szárnya keskenyebb. A M. diamina felszínén a legtöbb a sötét behintés, hátulsó szárnyain minimális a sárga/narancssárga elemek száma.
  A M. phoebe és a M. ornata elülső szárnyainak felszínén az egyik szegélyfolt látványosan nagyobb a többinél. A hátulsó szárnyon a nyílall jelölt foltsor színe a M. phoebe esetén jól láthatóan elüt a többi mintázati elem színétől, ez a M. ornata esetén olyan színű, mint a többi elem vagy nagyon minimálisan üt el.
  A H. lucina elülső szárnyának felszínén az elülső szegélynél fehér foltok díszlenek, hátulsó szárnyának szegélyében egy szemfoltsor látható.
  A M. phoebe csápbunkója nyújtott, fokozatosan szélesedik, a M. ornata csápbukója oválisabb, a tövénél megtörik.

M. trivia

M. trivia

M. trivia

M. didyma

M. didyma

M. didyma

  A M. trivia felszínének alapszíne sárgásabb narancssárga, a M. didyma alapszíne narancspiros.
  Egyes M. didyma nőstények esetén a felszín alapszíne sárgásabb, de ilyenkor az elülső és a hátulsó szárny színezete eltérő.

M. athalia

M. aurelia

M. britomartis

M. diamina

M. phoebe

M. ornata

H. lucina

M. didyma

M. trivia

  A M. athalia hátulsó szárnyának fonákján az anális szeglet nem osztott, egyszínű, ez a M. aurelia esetén szintén egyszínű, de lehet osztott, ilyenkor a fekete vonal párhuzamos a szegéllyel. A M. britomartisnál osztott, a két oldal nem azonos színű és a fekete vonal nem párhuzamos a szegéllyel. A M. diamina esetén ezt egy keskeny narancssárga sáv határolja a szegélynél. A H. lucina hátulsó szárnyának fonákján a sötét alpszíntől jól elkülönülő fehér foltok díszlenek.
  A M. athalia hátulsó szárnyának fonákján a külső szegély egyszínű a sapkafoltokkal, a M. aurelia, M. britomartis és M. diamina esetén ez narancssárga, elüt a sapkafoltok színétől. A M. didyma hátulsó szárnyának fonákján a fekete ívek laposabbak és vastagabbak, a M. trivia esetén ezek erősebben íveltek és vékonyabbak.
  A M. diamina hátulsó szárnyának fonákján a sapkafoltok csúcsain egy-egy fekete folt látható. A M. phoebe és a M. ornata esetén ezek jól elkülönülő narancssárga foltok.
  A M. phoebe hátulsó szárnyának fonákján a holdfoltok hullámszerűek és az erekig elérnek, a M. ornata esetén ezek inkább háromszögletűek és nem érnek el az erekig.