Hecatera cappa (Hübner, 1809)
selyemfehér kertibagoly

Szinonímák: Mamestra cappa, Aetheria cappa – fehér szegfűbagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Az elülső szárny alapszíne fénylő fehér, éles feketés rajzolattal. Az ajaktapogató rövid, előreálló, oldala szürkésfehér, csúcsa sötétebb. A hím csápja egészen gyengén fogazott, a nőstényé fonalas, a csáptengely mindkét ivarnál világos. A homlok közepén vékony fekete csík húzódik. A gallér, a válltakarók és a torszőrzet fehér, az önálló struktúrák szegélye fekete végű szőrökkel határolt. Az elő- és utótori pamacs fekete, fölmeredő. Potroha fényes fehér, a hímeken az utolsó szelvényen vékony fehér vonalmintával. Lábai barnák, az ízhatárok világosan gyűrűzöttek. A keresztvonalak élesek, az árnyékvonal is mindig kirajzolt. A kör-, vese- és csapfolt vékony fekete keretű, az alapszínnel mindig megegyező kitöltésű. A keresztvonalakból a belső hullámos, a külső ívelt és fogazott. A középtér egy árnyalattal sötétebb behintésű, fokozatosan beszűkülő. A hullámvonal éles, belső oldalán a nyílfoltok nagyok, feketék. A rojttő világos, belül vékony fekete vonal kiséri. A rojt belső fele barnásszürke, a külső szabályos sötét világos váltakozású. A hátulsó szárny fényes fehér, az erek sötétebben fedettek, a szegélytér szürkés behintésű, a nőstényeknél élesen kirajzolt. A holdfolt és a keresztvonal csak halványan látható. A rojttő sötét, a rojt egyöntetű fehér. A fonák fehéresszürke, a nőstényeken erős barnásszürke behintéssel; a felszíni rajzolati elemek csak igen halványan áttetszőek.

Változékonyság: mintázata kissé változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 28-32 mm.

Repülési idő: május-június.

Általános elterjedés: Dél- és Közép-Európától Közép-Ázsiáig elterjedt faj.

Magyarországi elterjedés: a hazai példányokat a huszadik század negyvenes éveitől a hetvenes évek elejéig gyűjtötték. A feltehetőleg egy számára kedvező meleg, száraz időszakban bevándorolt és időlegesen megtelepedett faj a későbbi nedves, atlantikus időjárási periódus folyamán valamennyi élőhelyéről eltűnt, azonban vándor példányai bárhol felbukkanhatnak. Kedveli a száraz, meleg sziklagyepeket és bokorerdei tisztásokat.

A fiatal hernyó zöld, később barnásszürke, határozott rajzolat nélkül, a hasoldal világossárga, élesen elválik a hátoldal színétől, a légzőnyílásai feketék. Feje mézsárga. Hernyóként telel.

Tápnövény(ek): sarkantyúfű-fajok (Delphinium spp.), szarkaláb-fajok (Consolida spp.), görvélyfű-fajok (Scrophularia spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.