Hyles vespertilio (Esper, 1780)
denevérszender

Szinoníma: Sphinx vespertilio

Sphingidae – Szenderek családja   

Az elülső szárny egyszínű. A fej, a tor és a potroh hátoldala egyenletesen szürke, illetve a potroh elülső része kissé sötétebb színű. A potroh oldalt fekete-fehéren gyűrűs. Az elülső szárny a tor színén, kissé világosabb szürke, sárgásan csillámló, kivéve a szegélyteret, amely lilás. A belső harántsáv csaknem teljesen elmosódott, a külső igen halvány. A tőnél fehér és fekete szőrzet van. A hátulsó szárny lilásrózsaszín, a tő- és a szegélytér fekete. Az elülső szárny fonákja zöldessárga, a középtér kissé rózsaszínes, a hátulsóé rózsaszín, a tő- és szegélytér zöldessárga. A rojt fényes sárgászöld és sárgásfehér.

Változékonyság: nem változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 60-75 mm.

Repülési idő: vándor faj, két nemzedéke van (május-június, illetve augusztus-szeptember).

Általános elterjedés: lokálisan terjedt el, inkább a déli országokra jellemző.

Magyarországi elterjedés: hazánkban ritka vendég, illetve van néhány adata, amelyek a hazai tenyészését látszanak alátámasztani (Fertőrákos).

Petéi aprók, világoszöldek, a nőstény a tápnövény tövére és a tápnövény körüli kövekre rakja. A kifejlett hernyó barnásszürke vagy sárgásszürke. Hátán és oldalán fekete foltok vannak. Oldalain szelvényenként egy-egy nagy szögletes, feketével szegélyezett fehér vagy vörös folt van. Ugyancsak feketén szegélyezett sárga légzőnyílásai vannak. Lábai felett egy halvány elmosódott vonal fut, ez utóbbi, valamint a fej és a nyak pajzs vörösbarnák. Szarvacskája nincsen. Kövek alatt bábozódik. Bábja sárgásbarna, feje és szárnytokja szürkés. Az őszi – néha a nyári – bábok telelnek át, van hogy két-három alkalommal is.

Tápnövény(ek): kutyatej-fajok (Euphorbia spp.), galaj-fajok (Galium spp.), vízparti deréce (Epilobium dodonaei), lórom-fajok (Rumex spp.), keserűfű-fajok (Polygonum spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.