Lacanobia oleracea (Linnaeus, 1758)
salátabagoly

Szinonímák: Diataraxia oleracea, Hadena oleracea, Mamestra oleracea, Miselia oleracea – saláta-kertibagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Az elülső szárny alapszíne többé-kevésbé egyöntetű vörösesbarna, a vesefolt felső része sötét narancssárga kitöltésű; a hullámvonal M-alakú rajzolatának csúcsai hosszúak, rendszerint elérik a szárny tövét. Viszonylag kevéssé változékony faj, a jellegzetes rajzolati elemek csak kivételesen hiányoznak. A fej, a tor és az elülső szárny alapszíne megegyező, a torszőrzet rajzolatmentes. A potroh barnásszürke, a pamacsok vörösbarnák. Az elülső szárnyon a keresztvonalak nagyrészt az alapszínbe olvadóak, kevéssé kivehetőek, kettősek és erősen hullámosak. A körfolt kicsi és kerek, sötét kitöltésű, a vesefolt nagy, alsó harmada (fele) sötétszürke, felső része – kisszámú kivételtől eltekintve – élénk narancssárga vagy narancsbarna kitöltésű, a hullámvonal mellett a szárny legfeltűnőbb rajzolati eleme, (egyes esetekben a narancsszínű kitöltést sötétebb vörösbarna behintés árnyékolja). A csapfolt homályos, kicsi, az árnyékvonal az alapszínnél csak kevéssé sötétebb barna paszta. A hullámvonal éles, fehér(es), belülről némi szürkés behintés kíséri, egyébként a szegélytér belső fele többé-kevésbé egyszínű. A rojttő vékony sárgás vonal, a rojt csaknem egyszínű, csupán néhány világos vonalka díszíti. A hátulsó szárny fehéres alapszínét a hímen gyengébb, a nőstényen erősebb barna behintés fedi; a szegélytér széles és tömött, sötétbarna. A fonák sárgásfehér, a szegélyek erősebb pirosasbarna behintésüek; az elülső szárny a szegélytér kivételével barnával fedett. A keresztvonalak elmosódóak, de általában megvannak, a holdfolt az elülső szárnyon kevéssé, a hátulsón jól kirajzolódó.

Változékonyság: alapszíne és mintázata kissé változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 34-44 mm.

Repülési idő: áprilistól szeptemberig két nemzedéke repül.

Általános elterjedés: Európától Közép-Ázsiáig elterjedt faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul, zöldségnövényeink rendszeres kártevője.

Hernyója zöld, sárgás- vagy vörösesbarna, három fehéres hátvonallal amelyek azonban hiányozhatnak. A vonalak között minden szelvényen, négy fekete keretű fehér pont található. Oldalvonala sárgás, feje az alapszínnél sötétebb. Bábként telel.

Tápnövény(ek): a legtöbb lágyszárút elfogyasztja.

Hasonló faj(ok): Lacanobia splendens