Elülső szárnyának fonákján a csúcstér nagy szemfoltja mögött sötét, egyenes vonal húzódik, amely a felső szegélyről kiindulva a külső szögletben végződik: rézsutos irányban átszeli a szárnyat, s a világos szegélytér külső határát alkotja. Hátulsó szárnyának felszínén nem látható a fonák rajzolatában szereplő, a középteret lezáró zegzugos fekete vonal átütése. A hím elülső szárnya keskenyebb és hegyesebb, mint a nőstényé, a világos vörösessárga foltok kisebbek, a középteret lezáró vonal csak ritkán és akkor is homályosan látszik. A szemfoltok mindkét ivaron nagyok, feketék, pupillái fehérek; a szárnyak egyébként meleg sötétbarnák. Hátulsó szárnyán a szemfoltok kisebbek, vörös udvaraik nem folynak szalaggá össze, rendszerint csak két szemfolt látható. A második nemzedék kisebb és sötétebb mint az első. Mindkét ivar szárnyainak fonákja egyforma, az elülső szárnyé vörös, csak a csúcstér szemfoltja körül sárga, a szemfolt igen nagy, előtte (s néha alatta) is van még egy igen apró szemfolt, a sötét csíkok jól láthatók, a felső és a külső szegély szürke. A hátulsó szárny márványos, sötét részei barnák, a világosak szürkék, a tőtéren és a középtéren egy-egy zegzugos vagy csipkés fekete vonal ível a szegéllyel párhuzamosan. A szemfoltsor teljes, a foltok pupillái fehérek, udvaruk kettős: belül vörös, kívül sárga, fekete gyűrűk határolják el őket egymástól. A csipkés szegélyvonal elmosódottabb, mint a Lasiommata megerán, a hímen szinte egyenes vonalkákból áll, a rojt tővonala jól látszik.

Változékonyság: a nemzedékek között vannak kisebb különbségek.

Védettség: nem védett.

Méret: 40-50 mm.

Repülési idő: két nemzedéke van (április vége-június és július-augusztus), a második kisebb az elsőnél. Egy-egy példánya ősszel is kikelhet.

Általános elterjedés: Európától Közép-Ázsiáig elterjedt faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul, főként erdei tisztásokon és réteken, gyakori.

A hernyó világoszöld, világossal szegett sötét hátvonallal és világos (alul sötéttel szegélyezett) oldalvonallal.

Tápnövény(ek): perjefélék (Poaceae).

Hasonló faj(ok): Lasiommata megera, Lasiommata petropolitana, Arethusana arethusa

     Mi a különbség?

×

M. jurtina ♂

M. jurtina ♂

M. jurtina ♀

A. arethusa ♂

A. arethusa ♀

P. tithonus ♂

P. tithonus ♀

L. maera ♂

L. maera ♀

L. megera ♂

L. megera ♀

L. petropolitana

  A M. jurtina hímjének a felszínén az elülső szárnyon minimális a narancssárga behintés (egy kevés a szemfolt körül mindig van), a nőstény esetén ez kiterjedtebb, elemekre tagolt, a hátulsó szárnyon csak halványan jelenhet meg és nem alkot foltsort vagy szalagot. Az A. arethusa esetén az elülső és a hátulsó szárnyra kiterjedő foltsor látható, ami a nőstényen szalaggá olvad össze. A L. maera és a L. petropolitana elülső szárnyának felszínén szintén narancssárga foltsor díszlik, utóbbi esetén a szárnytő felé több fekete harántvonal látható.
  A Lasiommata-fajok hátulsó szárnyának felszínén teljes értékű szemfoltok látszanak.
  Az A. arethusa elülső szárnyának felszínén a csúcstérben fehér pupilla nélküli, fekete szemfolt látható. A P. tithonus esetén ennek két fehér pupillája van.
  A hímek elülső szárnyának felszínén erősebb/halványabb illatfolt (androconium) látható.

M. jurtina ♂

M. jurtina ♀

H. lupina

H. lycaon

P. tithonus

C. pamphilus

  A hím M. jurtina hátulsó szárnyának fonákján fekete, pupilla nélküli szemfoltok vannak. Ezek hiányozhatnak, így nagyon hasonlít a H. lupina divéldányaira, ilyenkor a márványozottság jellegét kell figyelembe venni. A M. jurtina nőstényen mindig éles határú harántsáv látható, ez a mintázat a hímeken is megjelenhet, de általában halványabb. A nőstényen sosincs szemfolt a hátulsó szárnyon. A H. lupina hátulsó szárnyának fonákján erős márványozottság látszik és halvány, világosabb mintázat, a H. lycaon esetén mindkét bélyeg erősebben látszik.
  A H. lycaon elülső szárnyának fonákján a szemfolttól a szárnytő irányába egy egyenes, fekete vonal díszlik.
  A P. tithonus és a C. pamphilus hátulsó szárnyának fonákján több-kevesebb, apró, általában fekete keretű (ez hiányozhat is) szemfolt díszlik.
  A P. tithonus elülső szárnyának fonákján a csúcstéri szemfoltnak két fehér pupillája van.

L. megera

L. maera

L. petropolitana

  A L. megera hátulsó szárnyának fonákján a szegélyben egy barna-fekete-szürke hullámvonal fut végig, a L. maera és a L. petropolitana esetén ez szürke és kevésbé hullámos.
  A L. maera elülső szárnyának fonákján a sötét narancssárga behintés felhatol a szemfolt negyedéig/feléig.
  A L. maera elülső szárnyának fonákján a nyíllal jelölt két sötét vonal hamar összeér, egybeolvad, a L. petropolitana esetén ezek nem érnek össze.