Elülső szárnyának fonákján a csúcstér nagy szemfoltja mögött többszörösen megtört, a szemfoltot körülkanyarító, s már a felső szegélyen hegyesszögben törést szenvedő sötét vonal húzódik a felső szegélytől a külső szögletig. Hátulsó szárnyán felül jól látható a fonák rajzolatában szereplő, a középteret lezáró csipkés-zegzugos fekete vonal átütése. A hím elülső szárnya is lekerekített, egyébként nagyon hasonlít a Lasiommata maera-hoz, de mindkét ivar alapszíne sárgás árnyalatú fakóbarna, s a szegély sárga foltjai is, főként a hímen, fakóbb sárgák. Ugyanilyen a hátulsó szárny is. A hátulsó szárnyak fonákja ibolyásszürke árnyalatú.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 36-40 mm.
Repülési idő: május-június (magasabb hegyekben július). Alacsonyabban fekvő élőhelyein második nemzedéke is van (július-augusztusban).
Általános elterjedés: Európától Közép-Ázsiáig elterjedt faj Észak-Európában a síkvidékeken repül, Közép-Európában hegyvidékeken, de mindenütt lokális.
Magyarországi elterjedés: néhány régebbi adatunk van a Bükkből és a Zempléni-hegységből.
A hernyó zöld, hátvonala finom, sötét, csak a fara felé éles.
Tápnövény(ek): perjefélék (Poaceae).
Hasonló faj(ok): Lasiommata megera, Lasiommata maera, Arethusana arethusa
Mi a különbség?
M. jurtina ♂
M. jurtina ♂
M. jurtina ♀
A. arethusa ♂
A. arethusa ♀
P. tithonus ♂
P. tithonus ♀
L. maera ♂
L. maera ♀
L. megera ♂
L. megera ♀
L. petropolitana
A M. jurtina hímjének a felszínén az elülső szárnyon minimális a narancssárga behintés (egy kevés a szemfolt körül mindig van), a nőstény esetén ez kiterjedtebb, elemekre tagolt, a hátulsó szárnyon csak halványan jelenhet meg és nem alkot foltsort vagy szalagot. Az A. arethusa esetén az elülső és a hátulsó szárnyra kiterjedő foltsor látható, ami a nőstényen szalaggá olvad össze. A L. maera és a L. petropolitana elülső szárnyának felszínén szintén narancssárga foltsor díszlik, utóbbi esetén a szárnytő felé több fekete harántvonal látható.
A Lasiommata-fajok hátulsó szárnyának felszínén teljes értékű szemfoltok látszanak.
Az A. arethusa elülső szárnyának felszínén a csúcstérben fehér pupilla nélküli, fekete szemfolt látható. A P. tithonus esetén ennek két fehér pupillája van.
A hímek elülső szárnyának felszínén erősebb/halványabb illatfolt (androconium) látható.
M. jurtina ♂
M. jurtina ♀
H. lupina
H. lycaon
P. tithonus
C. pamphilus
A hím M. jurtina hátulsó szárnyának fonákján fekete, pupilla nélküli szemfoltok vannak. Ezek hiányozhatnak, így nagyon hasonlít a H. lupina divéldányaira, ilyenkor a márványozottság jellegét kell figyelembe venni. A M. jurtina nőstényen mindig éles határú harántsáv látható, ez a mintázat a hímeken is megjelenhet, de általában halványabb. A nőstényen sosincs szemfolt a hátulsó szárnyon. A H. lupina hátulsó szárnyának fonákján erős márványozottság látszik és halvány, világosabb mintázat, a H. lycaon esetén mindkét bélyeg erősebben látszik.
A H. lycaon elülső szárnyának fonákján a szemfolttól a szárnytő irányába egy egyenes, fekete vonal díszlik.
A P. tithonus és a C. pamphilus hátulsó szárnyának fonákján több-kevesebb, apró, általában fekete keretű (ez hiányozhat is) szemfolt díszlik.
A P. tithonus elülső szárnyának fonákján a csúcstéri szemfoltnak két fehér pupillája van.
L. megera
L. maera
L. petropolitana
A L. megera hátulsó szárnyának fonákján a szegélyben egy barna-fekete-szürke hullámvonal fut végig, a L. maera és a L. petropolitana esetén ez szürke és kevésbé hullámos.
A L. maera elülső szárnyának fonákján a sötét narancssárga behintés felhatol a szemfolt negyedéig/feléig.
A L. maera elülső szárnyának fonákján a nyíllal jelölt két sötét vonal hamar összeér, egybeolvad, a L. petropolitana esetén ezek nem érnek össze.