Leucania loreyi (Duponchel, 1827)
déli rétibagoly

Szinonímák: Mythimna loreyi, Cirphis loreyi, Acantholeucania loreyi – sárga vándorbagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Az ajaktapogató rövid, fölfelé álló. Mindkét ivar csápja finoman pillás, a csáptengely háti oldala világos. A gallér és a válltakarók szegélye finoman csíkozott, színezetük az elülső szárny alapszínével megegyező barnás behintésü szalmasárga. Az elülső szárny hosszú és keskeny, csúcsa hegyes, a külső szegély egyenletesen ívelő. A tővonal fejlett, finom, feketés, gyakorta sötétebb pontban végződő; vele párhuzamosan a sejt alsó erén is sötétebb finom vonal fut, míg a vesefolt alját fénylő fehér pont képviseli. A hosszanti erek gyengén világos pikkelyekkel fedettek, a sötétebb színezetű példányokon a szegélytér sárgásbarna vagy szürkésbarna behintésű. A külső keresztvonal gyengén ívelt, feketés, mindig pontokra szakadozott, de legtöbbször jól látható; a hullámvonalat csúcsi szakaszától eltekintve csak színkontraszt jelzi. A rojt tővonala világos, a rojt az alapszínnél valamivel sötétebb, egyöntetű. A hátulsó szárny fénylő selyemfehér, finoman áttetsző, a holdfolt és a keresztvonal hiányzik, az ereknek legfeljebb szegélytéri végei sötétebbek. A rojttő szürkés, néhe fekete pettyekkel hangsúlyozott, a rojt fehér. A fonák fehér, az elülső szárny középterében némi sötétebb behintéssel, gyakran az erek is sötéten fedettek.

Változékonyság: nem változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 33-42 mm.

Repülési idő: május-július, augusztus-november.

Általános elterjedés: óvilági trópusi vándorfaj, amely a Kanári-szigetektől egészen Ausztráliáig megtalálható.

Magyarországi elterjedés: eddig csak egyszer észlelték a Szigetközben.

Hernyója világosbarna, egy finom, szürke és két szaggatott, fekete hátvonallal. Oldalvonala szürkésbarna, légzőnyílásai feketék. Nyakpajzsa fekete, három fehér csíkkal. Feje barna.

Tápnövény(ek): perjefélék (Poaceae).

Hasonló faj(ok): Leucania comma, Leucania obsoleta, Mythimna congrua