Lymantria monacha (Linnaeus, 1758)
apácalepke

Szinoníma: apáca-gyapjaslepke

Erebidae – Kvadrifid bagolylepkék családja   

A hímek külső harántsávján két különösen mély beugrás van. A nőstények markáns rajzolatúak. Hímek: a fej fehéres, a tor barna, a potroh sárgásbarna. Az elülső szárny fényes fehér, szürkésbarna harántsávokkal és foltokkal. A hátulsó szárny sárgásbarna, a szegélytér sötétebb. A fonák sárgásbarna, halvány, a foltszerű rajzolat elmosódott, halványbarna. A rojt feketésbarna-sárgásfehér csíkozottságú, illetve sárgásfehér.
Nőstények: a hímeknél jóval nagyobb termetííek. A potroh hosszabb és karcsúbb az előző fajénál, vége nem tompa, hanem kihegyesedő és piros. Az elülső szárny rajzolata élesebb, mint a hímeké, feketésbarna vagy fekete. A hátulsó szárny halvány szürkésbarna, a szegélytér középső sávja szürke, ezen belül és kívül sárga. A fonák rajzos, barna és sárga. A rojt fehéressárga-feketésbarna, illetve halványsárga-barna csíkozottságú. Mind a hímeknél, mind pedig a nőstényeknél előfordulnak melanisztikus példányok. A sötét színeződés kiterjedhet a szárny egészére vagy csak egy részére. Általában sötétbarna, szürkésbarna vagy sötétszürke állatok ezek, melyeknél azonban a rajzolat halványan kivehető. A fonák hol rajzos, hol egyszínű.

Változékonyság: az alapszín lehet feketésszürke és fehér is.

Védettség: nem védett.

Méret: hím: 35-45 mm, nőstény: 45-65 mm.

Repülési idő: június-augusztus.

Általános elterjedés: palearktikus faj.

Magyarországi elterjedés: szórványosan elterjedt főleg fenyvesekben és bükkösökben.

A nőstény kis csomókba rakja petéit fák törzsére. A hernyó világos- vagy zöldesbarna, hat sorba rendeződött, szürkés, kékesszürke vagy sárgás színű szemölcsökkel. A 2. szelvány közepén, a hátoldalon nagy fekete folt, a 9. és 10. szelvényen két vörös dudor van. Szemölcseiből hosszabb-rövidebb szőrök állnak ki. A báb feketés-barnás, szőrcsomókkal tarkított.

Tápnövény(ek): a legtöbb fásszárú növényen megél, fenyvesekben kárt okozhat.

Hasonló faj(ok): Lymantria dispar