Mormo maura (Linnaeus, 1758)
gyászbagoly

Szinoníma: Mania maura

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Alapszíne szürkésbarna. Kör- és vesefoltja jól látszik, erős sárga körvonal alkotja. Ezeket két hullámvonal fogja közre, közöttük az alapszín sokkal sötétebb, mint a szárny többi részén. Ebben a sávban az elülső szegély tarka. A szárnycsúcs világosbarna, látványosan elüt a szárny többi részétől. A külső szegély hullámos, a rojt szintén hullámos, széles és barna. Hátulsó szárnyán egy széles, sötét öv díszlik.

Változékonyság: mintázata és színezete kissé változékony.

Védettség: természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Méret: 55-65 mm.

Repülési idő: június-szeptember.

Általános elterjedés: Európában és a Közel-Keleten elterjedt faj.

Magyarországi elterjedés: hűvös patakvölgyek, erdők, erdei tisztások tipikus faja, de sokfelé előfordulhat tipikus élőhelyeitől távol is. Gyakran pihen faodvakban, sziklaüregekben, repedésekben és elhagyatott épületekben.

Hernyóként telel. A hernyó barnásszürke, egy halvány hát- és két mellékhátvonallal. A hátvonal a fej mögött apró fehér gyöngyfoltokból áll. Oldalvonala szintén halvány, fehér, a fej mögött a legerősebb. A mellékhátvonal és az oldalvonal között szelvényenként egy-egy fekete harántsáv látható, melyek a fej irányába teljesen elhalványulnak, az utolsó szelvény előtt pedig a háton összeérnek, egy élénk fekete sávot alkotva. Egész testét márványos mintázat díszíti. Légzőnyílásai élénk narancssárgák, feje barnásszürke.

Tápnövény(ek): nyír-fajok (Betula spp.), árvacsalán-fajok (Lamium spp.), lórom-fajok (Rumex spp.), galagonya-fajok (Crataegus spp.), szamóca-fajok (Fragaria spp.), fűz-fajok (Salix spp.), éger-fajok (Alnus spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.