Odonestis pruni (Linnaeus, 1758)
szilvafapohók

Szinoníma: szilvafa-pohók

Lasiocampidae – Szövőlepkék családja   

A test és a szárnyak alapszíne sötétebb vagy világosabb vörhenyessárga. Az elülső szárny világosabb, mint a hátulsó és a friss példányoké lilásfényű. Az enyhén ívelt külső és belső harántsáv lilásbarna, a szegélysáv elmosódott, hullámos. A középfolt kerek, fehér. A hátulsó szárny alig rajzos, a szegélytér kissé világosabb. A fonák alapszíne hasonló a szárnyak felszínéhez, de fakó. A rajzolat sötét lilásbarna, a hátulsó szárnyak barnán behintettek. A rojt barna, sárgásbarna. A jóval nagyobb termetű nőstények szárnyai nyújtottabbak. Különösen feltűnő, hogy az elülső szárny csúcsa kihúzott, az elülső szegély erősen ívelt. A fehér középfolt nagy. Az erek vörösbarna fedettsége – ami részben a hímeken is megvan – sokkal kifejezettebb, de alapjaiban mind színben, mind rajzolatban a hímekhez hasonlók.

Változékonyság: a második nemzedék kisebb.

Védettség: nem védett.

Méret: hím: 30-60 mm, nőstény: 40-75 mm.

Repülési idő: május-július, augusztus-szeptember.

Általános elterjedés: palearktikus faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul, gyakori.

Fehér petéjén zöld pont van. Hernyója kifejlett korában sötét kékesszürke, apró vöröses foltokkal, két-két piszkosfehér folttal. A középtoron nagyobb vöröses folt van. Háta fekete, oldala piszkosfehér. Ősszel és áttelelés után tavasszal, illetve nyáron táplálkozik. Összeszőtt levelek között készíti el sárgás szövedékét. Bábja mélybarna, halványabb szelvényközökkel. A faj tömeges fellépte esetén elhanyagolt gyümölcsösökben esetleg kárt is okozhat.

Tápnövény(ek): csonthéjas magvú gyümölcs-fajok (Prunus spp.), galagonya-fajok (Crataegus spp.), körte-fajok (Pyrus spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.

Imágó

© Dr. Kalotás Zsolt, 2018. 06. 23.
© Dr. Kalotás Zsolt, 2017. 08. 31.
© Dr. Kalotás Zsolt, 2017. 08. 15.
© Káldi József, 2019. 07. 08.
© Gór Ádám, Sukoró, 2010. 08. 20.
© Gór Ádám, Biatorbágy, 2011. 08. 19.