Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Periphanes delphinii (Linnaeus, 1758)
szarkalábbagoly
Szinoníma: Chariclea delphinii
Színezete jellegzetes, halványlila alapszínét barna és sötétlila mintázat tarkítja. A gallér és a válltakarók sárgásbarnák. Az elülső szárnyak alapszíne halványlila, a tőtér erősödő barnás behintésű. A keresztvonalak kettősek, lila színűek, az általuk közrezárt középtér alapszínű, a hullámvonal elmosódott, csupán a szárny külső szegélyénél erősödik be. A vesefolt jól kivehető, melyet sötétbarna vonal keretez. A külső keresztvonal utáni szegélytér belső fele barnás behintésű, míg a külső világos alapszínű. A tővonal folytonos, barna színű. A hátulsó szárnyak erei és szegélytere barna behintésű, a tővonal lila színű. A rojt az elülsőszárnyakon sárgás, míg a hátulsókon fehér színű.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Méret: 34-38 mm.
Repülési idő: május-június, július-augusztus.
Általános elterjedés: Európában, Észak-Afrikában, Nyugat- és Közép-Ázsiában él.
Magyarországi elterjedés: sok helyen előfordulhat, főleg ott ahol tápnövényei nőnek. Természetes élőhelyein ritka, de kertekben, parkokban gyakoribb lehet, mivel tápnövényeit dísznövényként ültetik.
A hernyó rózsaszín vagy szürkésfehér, hátán két, oldalain egy-egy sárga vonal húzódik végig, ami olyakor szaggatottá válik. Nagy fekete bibircseiből rövid szőrök állnak ki, feje fekete, hátán középen egy szaggatott fekete sáv fut végig. Légzőnyílásai feketék.
Tápnövény(ek): szarkaláb-fajok (Consolida spp.), sisakvirág-fajok (Aconitum spp.), sarkantyúfű-fajok (Delphinium spp.).
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.
