Az elülső szárny csúcsa többé-kevésbé hegyes (a felső szegély a csúcs felé ellaposodik). Az elülső szárny szegélyén az erek végződésén elhelyezkedő fekete, háromszögletes foltok közül az m₂ éren látható folt nagy, az m₃ végén lévő is rendszerint megvan, a cu₁ végén álló csak ritkán, míg a cu₂ éren legfeljebb csak vonalka vagy pont észlelhető. A hátulsó szárnyon az erek vége rendszerint fekete, a tőtér a felső szegély fekete behintése erős. A hátulsó szárny fonákja fehéres-, zöldes-, szürkéssárga, a szegély felé pedig fehér foltok szakítják meg az alapszín folytonosságát. Az erek mentén a fekete behintés széles, sokszor csíkokká fut össze. A nőstények fekete rajzolati elemeit ritkább-sűrűbb szürke behintés köti össze, az elülső szárny alsó fekete pettyét pedig csaknem mindig fekete vonal köti össze a külső szegéllyel.
ELSŐ NEMZEDÉK: a hímet főleg hegyesebb elülső szárnya és általában nyúltabb szárnyai, valamint hátulsó szárnyának fonákján a fehér foltok segítségével lehet megkülönböztetni a Pieris napitól. A nőstény a két faj valamennyi nemzedéke és ivara közül a legsötétebb: az ereken mind a felső oldalon, mind a fonákon sűrűn kormosfekete behintés terül el, felül a szegélyek felé ki is szélesedik. Elülső szárnyának csúcsterében a fekete foltot fehér vonalak bontják keskeny sávokra, és e részen egy harmadik fekete petty vagy folt is láthatóvá válik az m₁ éren, amelyet egyébként a csúcstér fekete behintése eltakar; a pettyek ferde ívben helyezkednek el, hosszában kettéoszlanak és megnyúlnak. Hátulsó szárnya némileg világosabb.
MÁSODIK NEMZEDÉK: a hím nagyon hasonlít a Pieris napi második nemzedékének hímjéhez, de szárnyai szélesebbek, kerekebbek, s a csúcstér fekete foltja lejjebb terjed a külső szegély mentén, fonákja majdnem teljesen fehér, csak elülső szárnyának csúcsán és hátulsó szárnyának közép- és tőterén látszik némi sárgás árnyalat. A nőstény rajzolata terjedelmes, színe barnásfekete, a sötét behintés főként az erek mentén erős, a csúcsfolt igen nagy és a pettyek is nagyok. Fonákja olyan, mint a Pieris napi második nemzedékének nőstényéé, de a sárga szín halványabb.

Változékonyság: a nemzedékek között vannak kisebb eltérések és a nőstény szürke behintésének intenzitása is változó nemzedékeken belül.

Védettség: természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Méret: 34-48 mm.

Repülési idő: két nemzedéke van (május-június, július-augusztus).

Általános elterjedés: eurázsiai magashegységekben él.

Magyarországi elterjedés: egykor a Mátrában, a Bükkben és a Tornai-karszton gyűjtötték. Korábban létező tiszta állományai az elmúlt évtizedek során leromlottak, egyre gyakrabban hibridizálódott a repcelepkével. Fenotípusosan bryoniae hibridek azonban még helyenként (főleg a Mátra magasabb pontjain) előfordulhatnak.

A hernyó egyezik a Pieris napiéval.

Tápnövény(ek): korongpár-fajok (Biscutella spp.), Cardamine alpina, ikravirág-fajok (Arabis spp.), ternye-fajok (Alyssum spp.), tarsóka-fajok (Thlaspi spp.), holdviola-fajok (Lunaria spp.).

Hasonló faj(ok): Pieris rapae, Pieris ergane, Pieris mannii, Pieris napi, Pieris brassicae

     Mi a különbség?

Fehérlepkék

×

A szárnyereken nincsen szürke vagy fekete behintés.

P. brassicae ♂

P. rapae ♂

P. ergane ♂

P. brassicae ♀

P. rapae ♀

P. ergane ♀

  A P. brassicae csúcstéri fekete foltja legalább a középtéri foltig elér. A P. rapae és a P. ergane esetén ez a csúcstérre korlátozódik. A P. ergane csúcstéri foltja elmosódott.
  A hímeken nincs vagy kis méretű a középtéri folt. A nőstényeken nagy, a P. ergane esetén elmosódott.
  A nőstényeken látható egy második középtéri folt és abból kiindulhat egy fekete sáv a szárnytő irányába. Ez a P. ergane esetén elmosódott.

Megjegyzés: hasonló faj még a P. manni, azonban ez már nem él Magyarországon.

A szárnyereken szürke vagy fekete behintés látható.

P. napi ♂

P. napi ♂

P. bryoniae ♂

P. napi ♀

P. napi ♀

P. bryoniae ♀

  A hímeken nincs vagy kis méretű a középtéri folt. A nőstényeken nagy, a P. bryoniae esetén elmosódott.
  A nőstényeken látható egy második középtéri folt és abból kiindulhat egy fekete sáv a szárnytő irányába. Ez a P. ergane esetén elmosódott.
  A P. bryoniae szárnyain erősebb az erek behintése, a hímen keskenyebb, a nőstényen kiterjedtebb.

A szárnyereken nincsen szürke vagy fekete behintés.

P. brassicae ♂

P. rapae ♂

P. ergane ♂

P. brassicae ♀

P. rapae ♀

P. ergane ♀

  A P. brassicae csúcstéri fekete foltjának az áttűnése legalább a középtéri foltig elér. A P. rapae és a P. ergane esetén ez a csúcstérre korlátozódik. A P. ergane csúcstéri foltja elmosódott.
  A hímeken kis méretű a középtéri folt, a P. ergane esetén ez hiányzik. A nőstényeken nagy, a P. ergane esetén elmosódott.

Megjegyzés: hasonló faj még a P. manni, azonban ez már nem él Magyarországon.

A szárnyereken szürke vagy fekete behintés látható.

P. napi

P. napi

P. bryoniae

  A P. napi fonákján lehet redukálódott vagy erős (nemzedéktől függ) az erek behintése, a P. bryoniae fonákján mindig erős és a hátulsó szárnyakon a szegélynél nem keskenyedik el. A P. bryoniae-nek már nincsen tiszta állománya Magyarországon, mivel könnyen hibridizálódik a P. napi-val, így szárnyjegyeik lehetnek nagyon hasonlóak.

Megjegyzés: a fotózás módjától és a beeső fény szögétől függően a behintés nélküli erek is sötétnek tűnhetnek, mivel az erek kiállnak a szárnyfelszínből.