Pieris ergane (Geyer, [1828])
sziklai fehérlepke

Szinoníma: Papilio ergane

Pieridae – Fehérlepkék családja   

Szárnyainak fonákján egyáltalán nincs petty vagy folt alakú fekete rajzolati elem, legfeljebb a felszín fekete pettyének tükörképén látszik néhány elszórt szürke pikkely. A hím alapszíne tompa krétafehér, az elülső szárny csúcsterében többé-kevésbé négyszögletes, igen halvány szürkés folt, alatta pedig (az m3-cu1 érközben) ugyanolyan színű, apró, elmosódott, kerek petty látható. A hátulsó szárnyon finom, ritka, szürke beporzás, olykor az rr ér végződése fölött a felső szegélyen apró, elmosódott pontocska észlelhető (második nemzedék). Elülső szárnyának fonákja fehér, a csúcstér halvány szalmasárga, hátulsó szárnya sötétebb szalmasárga. A nőstény szárnyainak alapszíne igen halvány sárgásfehér, rajzolata hasonlít a híméhez, de a cu ér alatt is van egy sötét petty; a rajzolati elemek általában terjedelmesebbek, a tő és a sejt nagy része is szürkével behintett. Hátulsó szárnyának görbe vagy ék alakú pettye nagyobb, s a szürke behintés is sűrűbb. A szárnyak fonákja egyezik a hímekéével.

Változékonyság: a nemzedékek között vannak kisebb eltérések a sárga szín intenzitásában.

Védettség: természetvédelmi értéke 50 000 Ft. A Vörös Könyvben szereplő faj.

Méret: 29-36 mm.

Repülési idő: márciustól októberig három nemzedéke van.

Általános elterjedés: dél-európai és nyugat-ázsiai faj, amely az Ibériai-félsziget északi részétől Olaszországon át a Balkánig található. A Kárpát-medencében éri el elterjedésének északi határát.

Magyarországi elterjedés: a Bakony déli lejtőin, a Balaton-felvidéken és a Vértesben izoláltan fordul elő. Populációi sehol sem nagyok, de stabilnak tekinthetők. Állományai erősen ingadoznak, némely évben egyes helyeken gyakori is lehet.

A hernyó teste tompa kékes-, feje barnászöld, mindkettőt apró fekete bibircsek fedik, amelyekből apró fehér szőrök állnak ki, az oldalcsíkot minden szelvényen csak egy-egy sárga folt képviseli.

Tápnövény(ek): sziklai ternye (Alyssum saxatile), festő csülleng (Isatis tinctoria).

Hasonló faj(ok): Pieris rapae, Pieris mannii


Imágó

© Hudák Tamás, Vértes, 2016. 08. 02.
© Dr Gergely Péter, Csákvár, 2006. 06. 18.
© Hudák Tamás, Csór, 2017. 06. 05.
© Hudák Tamás, 2018. 07. 16.
© Dr Gergely Péter, Csákvár, 2006. 06. 18.
© Hudák Tamás, Bakony, 2017. 07. 28.
© Hudák Tamás, Csór, 2014. 07. 30.
© Hudák Tamás, Csór, 2017. 06. 05.
© Kurucz Lajos, Várpalota, 2013. 08. 17.
© Kurucz Lajos, Várpalota, 2013. 08. 17.
© Hudák Tamás, Vértes, 2016. 08. 02.
© Hudák Tamás, Vértes, 2016. 08. 02.
© Gór Ádám, Görögország, 2016. 07. 29.
© Dr Gergely Péter, 1982. 05. 19.
© Hapka Tamás, Görögország, 2011. 06. 13.
© Hapka Tamás, Görögország, 2010. 06. 07.
© Káldi József, Hajmáskér, 2018. 08. 23.
© Káldi József, Hajmáskér, 2018. 08. 23.
© Gór Ádám, Csákvár, 2019. 03. 24.