Plebejus argyrognomon (Bergsträsser, 1779)
tintakék boglárka
Szinonímák: Papilio argyrognomon, Plebeius argyrognomon – csillogó boglárka, szilvakék boglárka
Lycaenidae – Boglárkalepkék családja
A hím szárnyainak felszíne sötét szilvakék, erős fekete behintéssel, az erezet élénkfekete, fonákja világos galambszürke. A nőstény hátulsó szárnyának fonákján a belső fekete ívfoltokat csupán apró, fehér ívecskék határolják, amelyek nem folynak fehér szalaggá össze. A hím szárnyának rojtja fehér, a fekete szegély a csúcs alatt kissé kiszélesedik. A fonák rajzolata éles, a hátulsó szárny külső pontsorát szintén fémfényű pikkelyek díszítik. A nőstény szárnyainak felszíne csokoládébarna, rojtja hófehér, a szegélyfoltsor vörös szalagja többé-kevésbé jól látható, olykor az elülső szárnyon is; a szárnyak tövén néha kék pikkelyek lépnek fel. A fonák meleg, világos kávébarna, a rajzolat igen éles, terjedelmes, a vörös szalag tüzes színű, rozsdásvörös.
Változékonyság: igen változékony faj, mind a foltok méretében, hosszában, foltsorok hosszában, mind a fonák és felszín alapszíneiben.
Védettség: nem védett.
Méret: 24-30 mm.
Repülési idő: három nemzedéke májustól októberig repül.
Általános elterjedés: palearktikus faj.
Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul, gyakori.
A hernyó bársonyosan szőrözött zöld, hátán sötétzöld csíkkal, lábai fölött sárga vonallal.
Tápnövény(ek): here-fajok (Trifolium spp.), somkóró-fajok (Melilotus spp.), lucerna-fajok (Medicago spp.), csüdfű-fajok (Astragalus spp.), tarka koronafürt (Coronilla varia).
Hasonló faj(ok): Plebejus argus, Plebejus idas, Plebejus sephirus
Mi a különbség?
Megjegyzés: a boglárkalepkék határozása nehéz, de többségük azonosítható a fonák alapján, így annak fotózása vagy megfigyelése ajánlott a pontos határozás érdekében. A P. argus, P. argyrognomon és P. idas fajhármas határozása rendkívül nagy gyakorlatot igényel (sokszor nem is lehetséges fényképek alapján), ezért kérjünk szakértői segítséget.
P. argus ♂
P. argyrognomon ♂
P. argyrognomon ♂
P. idas ♂
P. sephirus ♂
P. sephirus ♂
A hím P. argus elülső szárnyának felszínén a fekete szegély széles, ez a P. argyrognomon és a P. idas esetén keskeny.
A hím P. argus fehér rojtja széles, ez a P. argyrognomon és a P. idas esetén keskeny a szárnyfelület méretéhez viszonyítva.
A hím P. idas elülső szárnya keskenyebb, így hegyesebb hatást kelt. Figyelem: ez a bélyeg a fotózás szögétől is függ. A hím P. idas önmagában a felszín alapján nem különíthető el a P. argyrognomon hímjétől.
A hím P. sephirus hátulsó szárnyának felszínén a szegélytől elkülönülő narancssárga vagy fekete és narancssárga foltok díszlenek.
P. argus ♀
P. argus ♀
P. argyrognomon ♀
P. argyrognomon ♀
P. idas ♀
P. sephirus ♀
A nőstény P. argus, P. argyrognomon és a P. idas hátulsó szárnyának felszínén a narancssárga szalag sapkafoltokból áll. A nőstény P. sephirus narancssárga szalagja tojásdad foltokból áll.
A nőstény P. argus fehér rojtja széles, ez a P. argyrognomon és a P. idas esetén keskeny a szárnyfelület méretéhez viszonyítva. Figyelem: a nőstény P. idas, P. argyrognomon és P. argus önmagában a felszín alapján nem különíthetők el egymástól.
A P. argyrognomon nőstények felszínén megjelenhet némi kék behintés.
P. argus ♂
P. argyrognomon ♂
P. idas ♂
P. argus ♀
P. argyrognomon ♀
P. idas ♀
P. sephirus
A P. idas, P. argyrognomon és P. argus hátulsó szárnyának fonákján fémesen csillogó kék pikkelyek látszanak. Ezek a P. sephirus esetén hiányoznak.
A P. argus fehér rojtja széles, ez a P. argyrognomon és a P. idas esetén keskeny a szárnyfelület méretéhez viszonyítva.
A P. argus hátulsó szárnyának fonákján a fekete foltok sűrűbben helyezkednek el, így zsúfolt hatást keltve. A P. argyrognomon esetén a foltok ritkábban állnak, ezért rendezettebb hatást kelt. A P. idas tulajdonképpen átmenetet képez a két előző faj között.
A hím P. idas elülső szárnya keskenyebb, így hegyesebb hatást kelt. Figyelem: ez a bélyeg a fotózás szögétől is függ.