Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Polyommatus admetus (Esper, [1783])
bundás boglárka
Szinonímák: Papilio admetus, Agrodiaetus admetus, Admetusia admetus – barna boglárka, barnabundás boglárka
A hátulsó szárny fonákján nincsen teljes fehér csík, legfeljebb fél csík jelenik meg a sejttől kiindulva a szegélyig. Mindkét ivar szárnyainak felszíne sötétbarna. A hím egyedülálló jellegzetessége az elülső szárnyon a tő- és középteret borító sűrű, bundaszerű szőrzet, rajzolata nincsen. A nőstény hátulsó szárnyán a szegélyfoltsor vörös szalagjának néhány foltja látható, vagy még annyi se. Mindkét ivar szárnyának rojtja és fonákja barna, a nőtényé világosabb árnyalatú. A rajzolat uralkodó eleme a szemfoltsor; a szegélyfoltsor vörös szalagjának legfeljebb a nőstényen látható némi halvány maradványa, egyébként a belső ívfoltoknak és a külső pontsornak is csak sötét árnyéka maradt meg.
Változékonyság: a nőstény felszíni szalagjának mérete és intenzitása változhat, illetve a hátulsó szárny fonákán esetenként lehet teljes fehér csík.
Védettség: természetvédelmi értéke 10 000 Ft. A Vörös Könyvben szereplő faj.
Méret: 30-34 mm.
Repülési idő: június vége-augusztus közepe.
Általános elterjedés: kelet-mediterrán faj. Elterjedésének északnyugati határa Magyarország, a Balkánon keresztül Törökországon át a Transzkaukázusig található.
Magyarországi elterjedés: élőhelyei a Naszály, a Cserhát, a Tornai-, a Gömöri- és az Aggteleki-karszt több pontja. Ritka, bár lokálisan gyakori lehet. Egykor Budapest környékén is előfordult, de kipusztult.
A hernyó bársonyos szőrű, sötétzöld, hátcsíkja világos krémszínű; oldalain egy-egy sárgás és vöröses vonal látható.
Tápnövény(ek): lednek-fajok (Lathyrus spp.), takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia).
Hasonló faj(ok): Polyommatus damon, Polyommatus daphnis