Polia hepatica (Clerck, 1759)
áfonya-hegyibagoly

Szinonímák: Polia trimaculosa, Mamestra tincta

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Az elülső szárny tőtere erős kékesfehér és világos türkiz árnyalatú szürke behintéssel; a gallér (és sokszor a válltakarók is) feltűnő, fényes szürkésfehér(ek), éles fekete szegélycsíkkal; a hátulsó szárny fonákján a holdfolt igen nagy. A fejtető szürkésfehér, az ajaktapogató oldalt sötétbarna szőrökkel borított. A torpamacsok nagyok, barnák és sötét csúcsúak, a potroh világos barnásszürke, fehéres szőrökkel meghintett; a háti pamacsok sötétbarnák. Az elülső szárny kékesszürke, a középtér és olykor a tőtér külső harmada lilásbarnával és sötétszürkével erősen behintett. A keresztvonalak szélesek, kettősek, hullámosak és világos kitöltésűek, az árnyékvonal elmosódó barnás szalag. A hullámvonal fehéres, kevéssé zegzugos, belülről sötétbarna csík és nagyobb foltok határolják, míg a tornusnál és az m erek mentén a külső oldalán is sötétebb behintés és foltok kísérik. A bagolyrajzolat foltjai élesek, sötétbarnával és részben fehérrel körülrajzoltak, a körfolt kitöltése leggyakrabban fehéres, míg a csapfolt általában sötétbarna. A rojt tőcsíkja finom feketés vonalból és kis háromszögecskékből áll, a rojt szürke, fehéres rojtpikkelyekkel kevert. A hátulsó szárny fehéres, de fénylő barnával sűrűn behintett; a széles szegélytér, az eléggé elmosódó keresztvonal és a holdfolt sötétebb barna. A rojttő barnás, a belső szöglet két foltocskája és a rojt fehéres, a rajtban sötétebb foltok láthatók. A fonák fehéres, az elülső szárny barnával szinte teljesen befedett, a holdfolt halvány, a keresztvonalat egy széles, világosabb paszta és sötétebb bama árnyék képviseli. A hátulsó szárnyon a nagy holdfolt mellett a szakadozott keresztvonal és a széles szegélytér sötét, a belső tér csak gyenge barna behintésű.

Változékonyság: mintázata változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 39-52 mm.

Repülési idő: május-augusztus.

Általános elterjedés: eurázsiai faj.

Magyarországi elterjedés: eddig csak a magashegységi kapcsolatokkal rendelkező határszélekről (Sopron környéke, Kőszegi- és Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt) ismert.

Hernyója világosbarna erős szürke behintéssel. Hát- és mellékhátvonala vékony, fényesfehér. Oldalvonala feketés, keskeny, élesen kirajzolt, alatta találhatók a sötét, világos keretű légzőnyílások. Feje és nyakpajzsa sárgásbarna. Hernyóként telel, májusban bábozódik.

Tápnövény(ek): sokféle fásszárú növényt elfogyaszt: például áfonya-fajok (Vaccinium spp.), tölgy-fajok (Quercus spp.), hárs-fajok (Tilia spp.), nyír-fajok (Betula spp.), csonthéjas magvú gyümölcsfák (Prunus spp.), mirtusz-fajok (Myrica spp.), csarab-fajok (Calluna spp.), szeder- és málna-fajok (Rubus spp.), fűz-fajok (Salix spp.), szil-fajok (Ulmus spp.).

Hasonló faj(ok): Polia bombycina