Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Sphinx ligustri (Linnaeus, 1758)
fagyalszender
A fej hosszúkás. Mind a hím, mind a nőstény csápja egyenletesen vastag. A tor hosszúkás. Barna, kétoldalt sötétokker, középvonalában kékes. A potroh tövét fekete szőrtakaró fedi. Az egyenletes elvékonyodó potroh lilásrózsaszínűen és feketén gyűrűzött. A gerincvonal fekete, ezt kétoldalról barna sáv kíséri. Az elülső szárny hamvas okkerbarna, a belső szegélytől a középtér felé haladva kávébarna. A szegélytérben fekete és fehér szubmarginális sáv húzódik. Az erek mentén keskeny fekete sávok vannak. A hátulsó szárny a potroh lilásrózsaszínével megegyező vagy annál halványabb színű, a harántsávok feketék. A fonák lilásfényű szürkésbarna, a rajzolati elemek sötétszürkék, a tőtér rózsaszín. A sötétbarna rojt igen rövid.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 80-110 mm.
Repülési idő: két nemzedéke van (május-június, július-augusztus). Fény vonzza.
Általános elterjedés: egész Európa területén elterjedt faj.
Magyarországi elterjedés: mindenütt elterjedt.
Világoszöld, csaknem gömb alakú petéit egyesével vagv gvöngyfüzérszerűen rakja a tápnövény leveleinek fonákjára. Idősebb hernyója halványzöld, oldalán hét, bíborral vagy liláskékkel szegélyezett fehér sáv van. Szarva narancsszínű, felül feketével behintett, légzönyílásai körül narancsszínű folt van. A talajban bábozódik. Vörösbarna bábján rövid, egyenes nyelvtok van. Kremastere vastag, végén két hegyes csúccsal, oldalán ugyancsak egy-egy rövid heggyel. Az őszi hernyók bábjai áttelelnek.
Tápnövény(ek): közönséges fagyal (Ligustrum vulgare), közönséges orgona (Syringa vulgaris), gyöngyvessző-fajok (Spiraea spp.), hóbogyó-fajok (Symphoricarpos spp.), kőris-fajok (Fraxinus spp.), aranyfa-fajok (Forsythia spp.), lonc-fajok (Lonicera spp.).
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.