Tiliacea aurago ([Denis & Schiffermüller], 1775)
arany-sárgabagoly

Szinonímák: Xanthia aurago, Cirrhia aurago – aranysárga őszibagoly, arany sárgabagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

A hátulsó szárny sötétsárga, sötétebb szegélytérrel. Az ajaktapogató egyenes, előreálló, a hím csápja fogazott, a nőstényé fonalas. A fej- és a torszőrzet szürkés szőrökkel kevert narancssárga, az előtori pamacs felmeredő, az utótori lesimított. A potroh sárgásszürke vagy sárgásbarna, a lábak sárgásbarnák. Az elülső szárny alapszíne erősen változó tónusú narancssárga, a tőtér és a szegélytér az esetek döntő többségében erősen besötétült. A keresztvonalakat a tő- és szegélytér besötétedett határai rajzolják ki. A középtér minden esetben az elülső szárny legvilágosabb része. A körfolt kicsi és kerek, a vesefolt egyenesen álló, a körfolt erősebb, a vesefolt gyengébb kitöltésű. A hullámvonal vékony, világos, zegzugos lefutású, a sarokfolt mindig kivilágosodott. A rojt sötétsárgától vörhenyesbarnáig változó színű. A hátulsó szárnyon a holdfolt csak halványan figyelhető meg. A rojt sárgásfehér, barna vagy pirosasbarna behintéssel. A fonák sárgásszürke, a szegély terek gyengén besötétedőek, a vesefolt és a holdfolt igen halványan kirajzolt.

Változékonyság: mintázata és színe változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 27-32 mm.

Repülési idő: szeptember-november.

Általános elterjedés: egész Európában elterjedt faj.

Magyarországi elterjedés: elősorban a középhegységek és a dombvidékek déli lejtőinek tölgyeseiben él.

A hernyó elülső testtája erősen megnyújtott, áttetsző pirosasbarna, az elülső szelvényeken zöldes behintéssel. Hátvonala vékony fehér, befűzött, némelyik szelvényhatáron meg is törik. Oldalvonala nincs, a hasoldal nem kivilágosodó. A légzőnyílások aprók, feketék, feje barna. A nyakpajzs feketésbarna, három világos csíkkal. Peteként telel.

Tápnövény(ek): bükk-fajok (Fagus spp.), tölgy-fajok (Quercus spp.), hárs-fajok (Tilia spp.), nyár-fajok (Populus spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.