Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Tyria jacobaeae (Linnaeus, 1758)
jakablepke
Szinonímák: Phalaena jacobaeae – jakabfű-lepke, jakabfűlepke
A test és a csáp fénylő fekete, a potroh és a lábak kissé barnásak. Az elülső szárny fénylő, kissé barnás árnyalatú sötét füstszürke, az erek kevéssel sötétebbek is lehetnek. Az elülső szegély mentén a tőből a sugárerek közepéig éles kárminpiros csík fut, mely a vége felé kiszélesedik, a belső szegélyen hasonló színű, rövidebb, elkeskenyedő végű csík van. A külső szegélyen két, a rojttőhöz illeszkedő, többé-kevésbé lekerekített kárminpiros folt van, a rojt a szárny színével megegyező. A hátulsó szárny kárminpiros rojtja és az elülső szegély a sugárerekig szürke. A fonák szinte tökéletes tükörképe a felszínnek, csupán az elülső szárny szürkéje kevésbé fénylő.
Változékonyság: a piros foltok kiterjedtsége változékony.
Védettség: természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Méret: 34-42 mm.
Repülési idő: április vége-június, nappal aktív.
Általános elterjedés: egész Európában elterjedt.
Magyarországi elterjedés: főként dombvidékeink száraz, meleg rétjein fordul elő. Az Alföldön ritka.
Petéje sárga, alapján benyomott. Idősebb hernyója narancssárga vagy narancsbarna, fekete gyűrűzésú, fején fekete alapon sárga minta van. Ritkásan álló szőrei barnák. A talajban olykor nagy mélységben készített laza szövedékben bábozódik. Tompa végű bábja barna, szelvény közei vörhenyesek. A báb áttelel.
Tápnövény(ek): jakabnapi aggófű (Senecio jacobaea), acsalapuacsalapu-fajok (Petasites spp.), martilapu (Tussilago farfara).
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.