Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Arctia caja (Linnaeus, 1758)
közönséges medvelepke
Az elülső szárnyon világos csíkok vannak, a csáp fehéres. Feje és tora sötétbarna, a gallér piros szegélyű, az ajaktapogató barna. A potroh narancs- vagy téglavörös, éles, kékes fényű fekete foltokkal, a hasoldal szürkésbarna. A lábak barnák, a combokon pirosas szőrzettel. Az elülső szárny csokoládébarna, több-kevesebb vörösbarna behintéssel, a fehér, zegzugos, hálózatszerű csíkozás kiterjedése igen változó, kivételesen egyszínű sötétbarna példányok is előfordulnak. A fehér csíkokon helyenként némi barna pikkelyzet is felfedezhető, a tőtéri résznél sokszor kissé pirosas árnyalatúak. A hátulsó szárny narancssárga vagy narancsvörös, a foltok nagyok, lekerekítettek, rendszerint különállóak, fémeskékek, feketés kerettel. Az elülső szárny fonákja sárgásabb, mint a felszín, a tőtérben és az elülső szegély mentén erősebb pirosas behintéssel, a fehér csíkozat sárgásbarna vagy fedett. A hátulsó szárny tompa narancsbarna vagy narancsvörös, pirosas bchintéssel. A sötét foltok barnák.
Változékonyság: elülső szárnyán a bonyolult, fehér mintázat változékony kiterjedtségét tekintve.
Védettség: nem védett.
Méret: 62-75 mm.
Repülési idő: július-szeptember.
Általános elterjedés: egész Európában elterjedt.
Magyarországi elterjedés: bárhol előfordulhat, de nevével ellentétben nem túl gyakori.
Petéje gömbölyded, alapján levágott. A nőstény csomókban rakja le. Fekete hernyójának fehér szemölcsei vannak, rajtuk a szőrzet igen hosszú és sűrű. A háton lévő szőrbunda feketésbarna, barnásfekete, míg az oldalán rozsdabarna, vörösbarna. Hernyóként telel. A bábozódáshoz sűrű szövedéket készít, amelybe szőreit is beleszövi. A bábja fwketésbarna.
Tápnövény(ek): a legtöbb fás- és lágyszárú növényen megél.
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.