Lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Cerastis rubricosa ([Denis & Schiffermüller], 1775)
vörhenyes tavaszibagoly
Szinonímák: Noctua rubricosa, Pachnobia rubricosa
A hátulsó szárny sötétebb, tompa barnásszürke, a körfolt és a vesefolt az alapszínbe olvad. Az ajaktapogató rövid, egyenes, előreálló, oldala vörösbarna. A hím csápja kétoldalian fogazott, a nőstényé fonalas. Tora erőteljes, a torszőrzet egyöntetű, az elülső szárny alapszínével megegyező, sötét vörösbarna. A mintázat vékony, az alapszíntől alig eltérő vonalakkal élesen kirajzolt. A mintázati elemek kitöltése az alapszínnel megegyezik. Keresztvonalai kettősek. egyes példányokon a tövi keresztvonal csak alig látható. A kör- és a vesefolt jól kirajzolt, a csapfolt a példányok többségén szinte nem is látható. A vesefolt alsó harmadában sötét pontok találhatók. A keresztvonalak az elülső szegélyen lévő sötét foltokból indulnak. A rojttő az alapszínnél világosabb, belső oldalán egészen vékony foltokból álló fekete csík fut le. A hátulsó szárny barnásszürke, a rojt pirosas árnyalatú világos fehéresszürke. A holdfolt csak halványan kivehető. A fonák pirosas árnyalatú szürkésbarna, a vesefolt, holdfolt és a keresztvonal árnyéka élesen kirajzolódik.
Változékonyság: színezete kissé változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 32-38 mm.
Repülési idő: február vége-május eleje.
Általános elterjedés: Európában széles körben elterjedt, kelet felé Szibéria keleti zónájáig hatol.
Magyarországi elterjedés: az erdővidékeken általánosan elterjedt, hegyvidéki lombhullató vegyeserdőkben sokfelé gyakori.
Hernyója vörösesbarna, szürke behintéssel. Világos hátvonala halvány, a két mellékhátvonala fehér. A sávok között szelvényenként egy-egy hangsúlyos fehér ponttal. Oldalvonala széles, fehér. Az utolsó szelvényen található háromszögletű fekete foltban két apró sárga pont van. A légzőnyílások feketék. Feje barnásszürke, finom fekete rácsmintázattal. Bábként telel.
Tápnövény(ek): sokféle lágy- és fásszárú növényt elfogyaszt, pl. pitypang-fajok (Taraxacum spp.) és fűz-fajok (Salix spp.).
