Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Conisania luteago ([Denis & Schiffermüller], 1775)
sárgás szegfűbagoly
Szinonímák: Dianthaecia luteago, Dianthoecia luteago, Luteohadena luteago
Az ajaktapogató rövid, előreálló. A hím csápja kétoldalian fogazott, a nőstényé fonalas, a csáptengely mindkét ivarnál barna. A homlok sötétbarna, a gallér barnássárga, töve sötétebb. A válltakarók szegélye sötétebb szőrökkel kevert; az elő- és utótori pamacs fölálló csúcsa sötét. Az elülső szárny alapszíne sárgásbarna vagy vörhenyessárga. A keresztvonalak kettősek, a középtér felé sötéten árnyékoltak, a belső gyengén hullámos, a külső fogazott. A kör- és a vesefolt a példányok többségén csak gyengén körülrajzolt, de az alapszínnel megegyező kitöltésük miatt a besötétedő középtérben jól láthatóak. A hullámvonal halvány, általában a külső szegély sötétebb színezete rajzolja ki. A rojttő az alapszínnel megegyező, belső oldalán erős kísérő foltsorral. A rojt sárgásbarna, csúcsa gyakran sötétebb. A hátulsó szárny szürkéssárga, a hullámvonal jól megfigyelhető, kifelé világossal kísért. A holdfolt halvány, a rojttő sárga, belső oldalán barna vonal kíséri; a rojt sárga. A fonák szürkés behintésű sárgásbarna, a rajzolati elemekből csak a külső keresztvonal, a vesefolt és a holdfolt halvány árnyéka látható.
Változékonyság: rajzossága változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 32-38 mm.
Repülési idő: május-július.
Általános elterjedés: Közép-Európától Közép-Ázsiáig terjedt el.
Magyarországi elterjedés: sokfelé előfordul, kedveli a meleg, száraz élőhelyeket.
Hernyója sárgásszürke, légzőnyílásai világosak, feje fényes barnássárga, a hátedény barnásán áttetsző; minden szelvény négy tűhegynyi fekete pontocskával díszített. Bábként telel.
Tápnövény(ek): szegfű-fajok (Dianthus spp.), kakukkszegfű-fajok (Lychnis spp.), habszegfű-fajok (Silene spp.).
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.