Diachrysia chrysitis (Linnaeus, 1758)
közönséges aranybagoly

Szinonímák: Plusia chrysitis – zöldfényű aranybagoly, aranybagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Elülső szárnya villogó, zöldes aranyszínű, csak a keskeny középtér és a kis tőtér ibolyásbarna; az előbbi a felső szegélyen széles, a belsőn igen keskeny, középen gyakran kettészakadt, és olykor alsó fele egészen el is tünik. A kör- és a vesefolt sötét kerete csak nehezen észlelhető, a külső szegély világosbarna, mögötte (a példányt bizonyos dőlési szögben szemlélve) sötétebb-világosabb, fémesen csillogó keskeny zöld sáv húzódik (kb. a hullámvonal helyén). A rojt szintén világosbarna, a tővonal majdnem teljesen ép, feketés. Hátulsó szárnya barna, a külső szegélytér kissé árnyékosabb. A ferde szögben tartott példány egyik oldalának csillogó részei vakítóak, a másikéi vak tükörfoltként jelentkeznek. Fonákja világos, tompa sárgászöld, apró, finom, fekete pikkelybehintés tarkítja, csupán az elülső szárny közép- és tőtere sötétebb.

Változékonyság: aranyszínű sávjai olykor középen keskenyen összeérnek.

Védettség: nem védett.

Méret: 28-35 mm.

Repülési idő: májustól szeptemberig két nemzedéke repül.

Általános elterjedés: palearktikus faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul, gyakori.

A hernyó világoszöld, több finom és fehér hátvonallal és hasonló színű, hullámos oldalvonallal. Lábai fölött fehér csík húzódik, hasa világoszöld, finom fehér pontok tarkítják, feje sárgászöld. Lágy, fehér szövedékben alakul át feketésbarna bábbá.

Tápnövény(ek): polifág, a legtöbb lágyszárút elfogyasztja.

Hasonló faj(ok): Diachrysia nadeja, Diachrysia stenochrysis, Diachrysia zosimi