Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Diachrysia chryson (Esper, 1789)
nagyfoltú aranybagoly
Szinonímák: Plusia chryson – aranyfoltos bagoly
Elülső szárnyának alapszíne ibolyásbarna. A szárny legsötétebb része a középtér, amelyet tompa aranybarna hehintés is fed a sejt előtt. Az r2 és cu1 erek közében hatalmas, szögletes, villogóan aranyzöld folt helyezkedik el, az alig láthatóan finom és hullámzó külső keresztvonal rajta halad át, csupán a belső szegélyen álló és holdsarló alakú része szélesebb és aranyló színű. A hullámvonal nem látható: az aranyfolt és a sötét aranybarnával fedett tér külső határa képviseli, a tővonal homályos, sötét, a rojt barnás. Hátulsó szárnya fényes, világos bronzbarna, a szegély felé sötétebb. Elülső szárnyának fonákja sötét sárgásszürke, a tő- és a középtér nagy része sötét ibolyásszürke, a külső keresztvonal széles, de homályos, barnásszürke. A hátulsó szárny fonákja tompasárga, a külső keresztvonal finom, nagyon homályos, a holdfolt jól látható.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Méret: 38-48 mm.
Repülési idő: június-szeptember.
Általános elterjedés: palearktikus faj.
Magyarországi elterjedés: hűvös, nedves völgyekben, üde réteken, patakok, folyók mentén él, ritkábban nagyobb alföldi erdőségekben is előfordul.
A hernyó zöld, hátán hullámos fehér vonalak húzódnak, oldalán felül feketével szegett széles fehér csík fut végig, bibircssörtéi fehérek, feje füzöld. F2héresszürk2 szövedékben alakul át fekete hátú zöld bábbá.
Tápnövény(ek): zsálya-fajok (Salvia spp.), menta-fajok (Mentha spp.), sédkender (Eupatorium cannabinum).
Hasonló faj(ok): Thysanoplusia orichalcea