Dryobotodes eremita (Fabricius, 1775)
változékony tölgybagoly

Szinonímák: Dryobota protea, Dryobotodes protea, Hadena protea

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

A vesefolt felülről lefelé keskenyedik (felül szélesebb, mint alul), a hím és a nőstény azonos színezetű. Az ajaktapogató rövid, előreálló. A hím csápja fogazott, a nőstényé fonalas. A torszőrzet erősen tagolt, az előtöri pamacs kétélű, felmeredő, világos, az utótori széles alapú, lesimított, sötét végű. A válltakarók fekete szegélyűek, közepük kivilágosodó. Az elülső szárny kifejezetten nyújtott, csúcsa lekerekített, alapszíne sötét szürkésbarna. A kör-, a vese- és a csapfolt finom vonallal körülrajzolt. A kör- és a vesefolt világosabb kitöltésű; a csapfolt az alapszínbe olvadó. A keresztvonalak kettősek, eléggé elmosódottak. A középtér erősen beszűkül. A vékony hullámvonal és a külső keresztvonal közti tér általában világos behintésű. A rojt szürkésbarna. A hátulsó szárny a hímeknél világos barnásszürke, a nőstényeknél erősebb sötétszürke behintésű, elkülönült szegélytér egyik ivarnál sincs; a holdfolt halvány. A rojttő világos, a rojt szürkésfehér. A fonák barnásszürke, a vesefolt és a holdfolt árnyéka mindig, a külső keresztvonalé csak esetenként megfigyelhető.

Változékonyság: kissé változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 28-32 mm.

Repülési idő: szeptember-november.

Általános elterjedés: Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él.

Magyarországi elterjedés: sokfelé előfordulhat, kedveli a lomboserdőket.

Hernyója zöld, finoman sötéten pontozott. Hátvonala éles, világossárga, oldalvonala sárga, benne ülnek az apró, fekete légzőnyílások. Feje zöld. Földben bábozódik. Peteként telel.

Tápnövény(ek): tölgy-fajok (Quercus spp.).

Hasonló faj(ok): Dryobotodes monochroma