A hím szárnyai kerekebbek, sötét földbarnák, az elülső szárny csúcsterének fekete pettyét vörhenyessárga gyűrű veszi körül, sokszor pontszerű fehér pupillája is van, az illatcsíkja nagyon széles, lenyúlik a belső szegélyig, a hátulsó szárny rajzolatlan. A nőstény elülső szárnyának külső terében vörhenyes okker, a belső szegély felé keskenyedő sáv van, amely sokszor fokozatosan halványodva a sejt közepére is beterjed. Hátulsó szárnyán a fonák sárgája átüt, olykor vörhenyesbarna foltok jelzik a körvonalait. A hím elülső szárnyainak fonákja vöröses okkersárga, széles szegélyei szürkésbarnák, hátulsó szárnya sárgásbarna, több-kevesebb szürke behintéssel, az rr-m₁ és a cu erek között egy-egy sárgával gyűrűzött apró fekete pont van. A pontok száma azonban változó, lehet négy is, hol pettyek, hol pontszerűek, mögöttük sárgásbarna vagy lilásszürke sáv húzódik, amelynek külső szegélye sokszor igen elmosódott; kivételesen a sávban apró, fekete pettyek léphetnek fel. A nőstény elülső szárnyának fonákja sárgásvörös, a közép- és tőtér erősebben piros, a csúcstér fekete pettye nagy, a felső szegély márványozott, szürkésbarna, a külső és belső szegély barnássárga. Hátulsó szárnyának aranybarna tő- és középterét éles, középen kiugró vonal zárja le, előtte a szárny sárgásbarna, a külső szegély felé ismét elmosódottan sötétebb. Az egész szárnyfelületet apró fekete vonalkák márványozzák.

Változékonyság: a nőstényen a narancssárga foltok, a hímen a fekete pettyek mérete változhat.

Védettség: nem védett.

Méret: 40-50 mm.

Repülési idő: egy hosszan elnyújtott nemzedéke van május közepétől szeptemberig.

Általános elterjedés: egész Európában elterjedt faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt igen gyakori.

A hernyó sötétzöld, hátvonala sötét, lábánál sárgásfehér csíkok vannak.

Tápnövény(ek): perjefélék (Poaceae).

Hasonló faj(ok): Hyponephele lupina, Hyponephele lycaon, Arethusana arethusa, Pyronia tithonus, Coenonympha pamphilus

     Mi a különbség?

×

M. jurtina ♂

M. jurtina ♂

M. jurtina ♀

A. arethusa ♂

A. arethusa ♀

P. tithonus ♂

P. tithonus ♀

L. maera ♂

L. maera ♀

L. megera ♂

L. megera ♀

L. petropolitana

  A M. jurtina hímjének a felszínén az elülső szárnyon minimális a narancssárga behintés (egy kevés a szemfolt körül mindig van), a nőstény esetén ez kiterjedtebb, elemekre tagolt, a hátulsó szárnyon csak halványan jelenhet meg és nem alkot foltsort vagy szalagot. Az A. arethusa esetén az elülső és a hátulsó szárnyra kiterjedő foltsor látható, ami a nőstényen szalaggá olvad össze. A L. maera és a L. petropolitana elülső szárnyának felszínén szintén narancssárga foltsor díszlik, utóbbi esetén a szárnytő felé több fekete harántvonal látható.
  A Lasiommata-fajok hátulsó szárnyának felszínén teljes értékű szemfoltok látszanak.
  Az A. arethusa elülső szárnyának felszínén a csúcstérben fehér pupilla nélküli, fekete szemfolt látható. A P. tithonus esetén ennek két fehér pupillája van.
  A hímek elülső szárnyának felszínén erősebb/halványabb illatfolt (androconium) látható.

M. jurtina ♂

M. jurtina ♀

H. lupina

H. lycaon

P. tithonus

C. pamphilus

  A hím M. jurtina hátulsó szárnyának fonákján fekete, pupilla nélküli szemfoltok vannak. Ezek hiányozhatnak, így nagyon hasonlít a H. lupina divéldányaira, ilyenkor a márványozottság jellegét kell figyelembe venni. A M. jurtina nőstényen mindig éles határú harántsáv látható, ez a mintázat a hímeken is megjelenhet, de általában halványabb. A nőstényen sosincs szemfolt a hátulsó szárnyon. A H. lupina hátulsó szárnyának fonákján erős márványozottság látszik és halvány, világosabb mintázat, a H. lycaon esetén mindkét bélyeg erősebben látszik.
  A H. lycaon elülső szárnyának fonákján a szemfolttól a szárnytő irányába egy egyenes, fekete vonal díszlik.
  A P. tithonus és a C. pamphilus hátulsó szárnyának fonákján több-kevesebb, apró, általában fekete keretű (ez hiányozhat is) szemfolt díszlik.
  A P. tithonus elülső szárnyának fonákján a csúcstéri szemfoltnak két fehér pupillája van.

L. megera

L. maera

L. petropolitana

  A L. megera hátulsó szárnyának fonákján a szegélyben egy barna-fekete-szürke hullámvonal fut végig, a L. maera és a L. petropolitana esetén ez szürke és kevésbé hullámos.
  A L. maera elülső szárnyának fonákján a sötét narancssárga behintés felhatol a szemfolt negyedéig/feléig.
  A L. maera elülső szárnyának fonákján a nyíllal jelölt két sötét vonal hamar összeér, egybeolvad, a L. petropolitana esetén ezek nem érnek össze.