Oria musculosa (Dale, 1837)
szalmasárga búzabagoly

Szinonímák: Noctua musculosa, Leucania flava – homoki gabonabagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Az elülső szárny fehéres okkersárga, sárgás árnyalattal behintett, az alapszín világos sávokként látszik a redők mentén, valamint egy ferde sáv húzódik a csúcstól a sejt végéig, ahol a vesefolt világos folttal, alsó részén szürke pöttyel van jelölve. Az erek a szegély felé szürkés árnyalatúak. A hátulsó szárny fehéres, szürkés árnyalattal behintett, az erek sötétebbek.

Változékonyság: nem változékony.

Védettség: természetvédelmi értéke 10 000 Ft. A Vörös Könyvben szereplő faj.

Méret: 28-34 mm.

Repülési idő: július-augusztus.

Általános elterjedés: egykor egész Európa területén élt, mára azonban visszahúzódott a Földközi-tenger térségébe, a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába.

Magyarországi elterjedés: a II. világháborút követő időszakban ez a faj az alföldi gabonaültetvényekben többfelé nagyon gyakori volt, ennek következtében mezőgazdasági kártevőnek minősítették. Ezt követően – főként a mezőgazdasági üzemi termelés gépesítése és a vegyszerezés miatt – a hetvenes évekre szinte mindenütt teljesen eltűnt, a kilencvenes évekre pedig már csak a Bükk-hegység déli előterében, a Fertőmelléken és Békés megyében észlelték, de a megfigyelések itt is nagyon ritkák és véletlenszerűek.

A hernyó rózsaszínes. Hátvonalai halványsárgák és vékonyak, oldalvonalai szélesek és élénkebb sárgák. Egész testét halvány márványos minta borítja. Feje sárgásbarna. Hernyóként telel.

Tápnövény(ek): zab-fajok (Avena spp.), nádtippan-fajok (Calamagrostis spp.), árpa-fajok (Hordeum spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.