Pterostoma palpina (Clerck, 1759)
csőrös púposszövő

Notodontidae – Púposszövők családja   

Teste és elülső szárnya világos agyagsárgák, illetve gyakran sötétebbek; a világos színű példányok szürkés, szürkéskék árnyalatúak, a sötétebbek barnásak. Az elülső szárnyon a belső és a külső harántsáv cikcakkban fut, barnák; fekete, a külső harántsávnál megkettőzött ékfoltokkal. Fekete foltok vannak a tőtérben is, valamint a külső szegély mentén is van egy fekete foltsor. Az elülső szegélynél a csúcsnál, a helső szegélynél a külső szeglethez közel sárga foltok vannak. A pikkelyfog sötét, szürkés. Az erezet finom, keskeny és éles fekete hálózatot képez. A külső szegélyen az erek kifutását sárga foltok jelzik; az előbbiekben említett fekete foltok ezek között, de beljebb ülnek. A hátulsó szárnyak világosabb színűek, a harántsáv széles, halvány, elmosódott. Az elülső szárny fonákja barnássárga, a hátulsóé fénytelen sárga. a rajzolat az elülsőkön halvány, a hátulsókon markáns. Az elülső szárny sárgásfehér-sárga csíkozottságú, a sárga fogszerű kiugrások kétoldalt barnák és végükön fekete pont van, a hátulsó szárnyé sárga vagy sárgásfehér.

Változékonyság: nem változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 40-52 mm.

Repülési idő: március vége-június, június-augusztus.

Általános elterjedés: palearktikus faj.

Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul.

Idős hernyója zöld, hátán és oldalának felső részén négy összefolyó fehér pettyekből álló foltsor van. Légzőnyílásai felett a test teljes hosszában vörösbarnával szegélyezett sárga vonal fut végig. Légzőnyílásai vörösek. Nyáron, majd ősszel táplálkozik. Tápnövénye tövében, avar, moha között bábozódik. Bábja feketésbarna, az őszi báb áttelel.

Tápnövény(ek): tölgy-fajok (Quercus spp.), nyár-fajok (Populus spp.), fűz-fajok (Salix spp.), éger-fajok (Alnus spp.), hárs-fajok (Tilia spp.).

Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.