Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Spilosoma lubricipedum (Linnaeus, 1758)
tejszínű medvelepke
Szinonímák: Phalaena lubricipeda, Bombyx lubricipeda, Spilosoma lubricipeda
A csáp felszínén a tengely és a fogak vagy teljesen, vagy részben sötétbarna pikkelyekkel borítottak; a hím csápján a fogak hosszabbak, nagyrészt szimmetrikusak. Feje és tora fehér, némi sárgás szőrzet fedi, az ajaktapogató sötétbarna. A potroh első szelvényei sárgásfehérek, dús szőrzettel, a további rész narancssárga, a fekete pontsorok élesek. A hasoldal fehéres vagy sárgás, a két foltsor erőteljes. A szárnyak sárgásfehérek, a foltozás rendszerint igen kiterjedt. A lábak fehérek, az elülső lábpár combja és a többi láb éle sötétbarna. A szárnyon elhelyezkedő foltok feketések vagy sötétbarnás szürkék, sokszor részlegesen vonalakká záródnak, bár rajzolatlan példány is akad. A fonák fehér, sárgás fénye erősebb, mint a felszínen, az erek enyhén sötétebbek, a foltok rendszerint sötétszürkék, a hátulsó szárny sejtfoltja általában igen nagy és erőteljes.
Változékonyság: a pontok intenzitása, mérete és száma változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 34-42 mm.
Repülési idő: két nemzedéke van (április-június, július-augusztus).
Általános elterjedés: egész Európában elterjedt.
Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul.
Petéje félgömb alakú, krémszínű. A nőstény csomókban helyezi el a tápnövényre. Idősebb hernyója sötétbarna, szőrzete sötétbarna vagy sárgásbarna. Hátán narancsszínű vonal fut. Szövedéke szürke, ebbe beleszövi a hernyó saját szőreit is. Bábja zömök, sötétbarna. A kremasteren serték vannak. A báb áttelel.
Tápnövény(ek): útifű-fajok (Plantago spp.), lórom-fajok (Rumex spp.), csalán-fajok (Urtica spp.), szeder-fajok (Rubus spp.), fűz-fajok (Salix spp.), here-fajok (Trifolium spp.), keserűfű-fajok (Polygonum spp.), gólyaorr-fajok (Geranium spp.), bodza-fajok (Sambucus spp.), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), keszegsaláta (Lactuca serriola).
Hasonló faj(ok): Hyphantria cunea, Spilosoma urticae, Diaphora mendica.