Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Marumba quercus ([Denis & Schiffermüller], 1775)
tölgyfaszender
Szinonímák: Sphinx quercus – tölgyszender, tölgyfa-szender
Feje lapos, a torba behúzott. A csáp a csúcsa felé fokozatosan elvékonyodik. A hím csápja jóval vastagabb, mint a nőstényé. Az egész testet sárga, barnássárga szőrzet borítja. Az erősen ívelt és csipkés, karéjos szegélyű elülső szárny középtere sárga és a teret határoló harántsávok barnák. A tőtér és a szegélytér szürkésbarna behintésű. A külső szegleetnél egy hosszúkás és egy kerekded sötétbarna folt ül. A hátulsó szárny szegélytere kissé sötétebb, közép- és főleg tőtere vörhenyesbarna. A belső szegletnél két barna folt van. A sárga fonákon a jól rajzolt harántsávok keskenyek és barnák. A rövid rojt barna-fehér. Pödörnyelvük nincsen, nem táplálkoznak.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Méret: 80-120 mm.
Repülési idő: május-július, a fényforrások igencsak vonzzák.
Általános elterjedés: Észak-Európát kivéve egész Európa területén elterjedt faj.
Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul tölgyesekben vagy azok környékén.
Tojásdad zöld petéit a tápnövény leveleire helyezi. Zöld hernyója sárgán pontozott, oldalait hét homályos, sárga, ferdén álló vonal, fejét narancsszínű rajzolat díszíti. Szarva kék. Légzőnyílásait barnás gyűrű veszi körül. Főképpen az alacsony, cserjetermetű növényeket kedveli. Bábozódáshoz mélyen a talajba ássa magát. Sötétbarna, vaskos bábjának kétcsúcsú kremastere van. A báb telel át.
Tápnövény(ek): tölgy-fajok (Quercus spp.).
Hasonló faj(ok): hazánkban nincs.