Actinotia polyodon (Clerck, 1759)
nagy sugarasbagoly
Szinonímák: Phalaena polyodon, Xylophasia polyodon – soksugarú apróbagoly, soksugarú bíborbagoly, sugaras bíborbagoly
Az elülső szárny csontszínű, az elülső szegély és a belső szegély mentén olajbarnával árnyalt, a külső szegélynél megszakad; a vesefolt szintén egy olajbarna behintésen helyezkedik el. Az elülső szegély és a 2–4. erek közötti tér bíboros rózsaszínnel árnyalt. Egy fekete csík húzódik a tőtől a középső redőben, és egy kettős fekete csík a belső szegély közeléből. A vesefolt nagy, halvány olajszínű, középen vonalas mintával, krémszínű szegéllyel. Az erek a szegély felé sötétek, és az ék alakú foltok közepét alkotják, a 3., 4., 7. és 8. ér szélesen az alapszínnel szegélyezett, így „belevág” a sötét rojtos szegélybe. A külső vonalat az ereken sötét pontok jelzik. A hátulsó szárny csontszínű, széles barnás szegéllyel és feketés erekkel.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 31-36 mm.
Repülési idő: április-június, július-szeptember és lehet egy részleges nemzedéke szeptember-októberben.
Általános elterjedés: eurázsiai faj.
Magyarországi elterjedés: mindenütt előfordul, az Alföldön ritkább. Élőhelyei meleg, száraz gyepek, lejtősztyeppek, pusztafüves lejtők, tisztások, löszgyepek és homokgyepek.
A hernyó vörösbarna, fekete pöttyözöttséggel; a mellékháti sáv ferde barna mintákból áll; a hát és légzőnyílások menti vonalak sárgák; a fej barna. Peteként telel.
Tápnövény(ek): csüdfű-fajok (Astragalus spp.), orbáncfű-fajok (Hypericum spp.).
