Eupithecia pusillata (Denis & Schiffermüller, 1775)
lucfenyő-törpearaszoló
Szinonímák: Geometra pusillata, Eupithecia sobrinata, Eupithecia quebecata, Eupithecia scotica – borókafenyő-törpearaszoló, fenyves törpearaszoló, borókalevél törpearaszoló
A szárnyak alapszíne a világosszürkétől a barnás árnyalatokig változik. Az elülső szárnyon feltűnő, nagy, megnyúlt, fekete sejtpont található, amelyet kívülről gyakran fehéres szegély határol. A középmezőt rendszerint sötétbarna harántsávok fogják közre, amelyek közül a külső olykor ék alakú vonásokra tagolódik. Előfordulnak erősen barnás/feketés, szinte egyszínű példányok is, amelyeken a szárnyrajzolat csak halványan különül el az alapszíntől. Az E. ericeata fajjal könnyű összetéveszteni, ám alapszíne barna (az E. ericeata szürke), példányainak zömén az elülső szárny csúcsa egyöntetűbb színezetű, hiányzik róla az E. ericeata csúcsi fekete vonalkája, a keresztvonalak tompább szögben érkeznek a belső szegélyhez, és a hullámvonal kifejezettebb, hullámosabb, mint az E. ericeata esetében.
Változékonyság: mintázata és színe változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 16-22 mm.
Repülési idő: április-június, július-november. Az első nemzedék jelentősen kisebb egyedszámú.
Általános elterjedés: holarktikus faj.
Magyarországi elterjedés: a Duna-Tisza közén, a Dunántúlon és az Északi-középhegységben szórványosan fordul elő; lokálisen megjelenik a Tiszántúlon és a Dél-Dunántúlon is. Élőhelyei legelők, kopárok, erdőszélek, homokbuckások.
A hernyó karcsú testalkatú, alapszíne halványzöld, fűzöld vagy barnás, a szelvények közötti határok sárgásak. A legtöbb példány hátán nagy, sötétbarna vagy vörösesbarna foltok sorakoznak, amelyek helyenként háromágú, sötét nyúlványokban végződnek. Az oldalcsíkok fehéresek. A zöld színváltozatok fehér oldalcsíkjaikkal a tápnövény borókájának tűleveleire emlékeztetnek, míg a barnás példányok az elszáradt tűlevelekhez és száraz ágakhoz hasonlítanak. Bábként telel.
Tápnövény(ek): közönséges boróka (Juniperus communis), oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana), nyugati tuja (Thuja occidentalis), közönséges lucfenyő (Picea abies).
