Sideridis reticulata (Goeze, 1781)
fehéreres kertibagoly

Szinonímák: Heliophobus reticulata, Hadena saponariae, Heliophobus saponariae, Mamestra reticulata, Mamestra saponariae – fehéreres szegfűbagoly

Noctuidae – Bagolylepkék családja   

Az elülső szárny világos rajzolatában a lilásfehér vonalakat sötétebb szegélyvonalak kísérik. A fej és a tor sötét, kissé lilás tónusú barna vagy szürkésbarna, a gallér és a válltakarók fehéres vonalakkal kontúrozottak, emellett számos szétszórt fehéres szőrrel díszítettek. A középtori taréj és az utótori pamacs igen nagy, fehér szegélyű, a potroh rásimuló szürkés pikkelyszőrökkel fedett, az oldalsó szőrrojt sötétebb lilásbarna. Az elülső szárny alapszíne sötét árnyalatú barna vagy szürkésbarna, változó erősségű, de rendszerint intenzív rózsalila behintéssel és fénnyel. A rajzolati elemek élesek, többségükben fehérek vagy halvány rózsaszínűek, sötét vonalakkal szegélyezettek; az erek a tőtérben és a középtérben vékony, fehéres vonalakként kiemeltek. A belső és a külső keresztvonal viszonylag kevéssé hullámos, az árnyékvonal sötétbarna, eléggé diffúz. A hullámvonal szimpla, fehéres és némiképp szakadozott, kiszögelléseitől a rojttőig finom fehéres vonalkák futnak. A tőtérben az érközöket nagy, csokoládébarna foltok díszítik, hasonló a sötét keretű csapfolt kitöltése is. A kör- és vesefolt nagy, feketés és fehéres vonalakkal keretezett, kitöltésük lilásbarna. Az elülső szegély és a vesefolt külső oldala sötétebb barna foltokkal tarkázott, a belső szegélytér nyílfoltjai hosszúak és keskenyek, gyakran eléggé elmosódóak, mellettük szétfolyó, kisebb sötét foltok is láthatóak. A rojttő finom fehér(es) vonal, a rojt az alapszínnel megegyező, az erek végénél finom fehéres vonalkákkal. A hátulsó szárny tompa szürkésfehér, a tőtér erősebb barna behintésű, az erek barnák, a szegélytér kifejezetten széles és sötét. A holdfolt és a keresztvonal elmosódó, de általában jól kivehető. A rojttő barna, a rojt fehér, egy erősen szakadozott, barnás középszalaggal. Az elülső szárny fonákja csaknem egyöntetű szürkésbarna, a holdfolt és a keresztvonal, valamint a kissé sötétebb szegélytér emelkedik ki az alapszínből. A hátulsó szárny fehéres, az elülső szegély sűrű barnás behintésű. Az erek kevésbé erősen fedettek, mint a felszínen, míg a holdfolt, a keresztvonal és a szegélytér sötét, olykor kifejezetten markáns.

Változékonyság: nem változékony.

Védettség: nem védett.

Méret: 34-46 mm.

Repülési idő: május-július, de melegebb években kialakulhat egy részleges nemzedéke augusztus-szeptemberben.

Általános elterjedés: eurázsiai faj.

Magyarországi elterjedés: sokfelé előfordul, főként a középhegységek és a dombvidékek nyitott vagy csak alig erdősült gyepeiben él.

Hernyója vöröses- vagy sárgásszürke, finom fekete pontszerű behintéssel. Hátvonala nem, mellékhátvonala sötétebb vékony vonalként látszik. Oldalvonala erőteljesebb, de foltokra szakadozott, élesen elválasztja a sötét hátoldalt a világosabb hasi oldaltól. A légzőnyílások világosak, vékonyan körberajzoltak. Feje barna. Bábként telel, a báb a talajban szabadon fekszik.

Tápnövény(ek): habszegfű-fajok (Silene spp.), kakukkszegfű-fajok (Lychnis spp.), szegfű-fajok (Dianthus spp.), szappanfű-fajok (Saponaria spp.), szegfűbogyó-fajok (Cucubalus spp.), keserűfű-fajok (Polygonum spp.).

Hasonló faj(ok): Tholera decimalis, Naenia typica