Eupithecia semigraphata Bruand, [1847]
rajzos törpearaszoló
Szinonímák: Tephroclystia nepetata – halvány törpearaszoló
Az elülső szárny alapszíne világos szürkésbarna vagy barnásszürke, sűrű, sötétbarna és feketés rajzolattal. Felületén számos szabálytalan, hullámos és helyenként fogazott harántvonal húzódik, amelyek finoman márványozott mintázatot alkotnak. A harántvonalak gyakran megszakadnak vagy összefolynak, ezért a középmező határai nem mindig különülnek el élesen. Az elülső szegély mentén sötétebb foltok sorakoznak, a sejtpont apró, fekete, többnyire jól kivehető. Egyes példányokon a rajzolat kontrasztosabb, míg másokon elmosódottabb. A hátulsó szárny valamivel világosabb, szürkésbarna alapszínű, finom, hullámos harántvonalakkal és sötétebb szegélytájékkal. A potroh szürkésbarna, sötétebb harántsávokkal. Az E. graphata faj hasonló, de elülső szárnyának csúcsa hegyesebb, keresztvonalai egyenletesebben íveltek és szabályosabban hullámosak, valamint a sejtvégi foltja kisebb. Az E. impurata szintén hasonló, de szárnyai kevésbé nyújtottak, alapszíne sötétebb, és az elülső szárnyon a középső és külső keresztvonal közötti tér általában mintázottabb.
Változékonyság: mintázata és színezete kissé változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 18-21 mm.
Repülési idő: június-szeptember.
Általános elterjedés: Közép-Európában, a Mediterráneumban és a Kaukázus térségében elterjedt faj.
Magyarországi elterjedés: Dél- és Nyugat-Dunántúlon, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Duna-Tisza közén él. Élőhelyei sziklagyepek, lejtősztyeppek, karsztbokorerdők.
A hernyó alapszíne szürkésbarna vagy világosbarna. Hátán sötétebb, barnásszürke hosszanti sáv húzódik, amelyet helyenként világosabb vonalak szegélyeznek. Testének oldalán vékony, fehéres vagy sárgásfehér hosszanti csík figyelhető meg. Bábként telel.
Tápnövény(ek): szurokfű-fajok (Origanum spp.), kakukkfű-fajok (Thymus spp.), borsikafű-fajok (Satureja spp.), izsóp-fajok (Hyssopus spp.), pereszlény-fajok (Clinopodium spp.).
