A hímek alapszíne égő vörösessárga, a nőstények zöldessárgák, a fekete rajzolat tiszta és éles. Elülső szárnyának foltsora kerek pettyekből áll és a sor nagyjából egyenes, csupán a legalsó folt tolódott el a külső szöglet felé. Hátulsó szárnyainak alapszíne világos vagy szürkés bőrsárga, a szárny belső fele zölddel borított. Legjellegzetesebb vonása, hogy hátulsó szárnyának fonákjáról a gyöngyfoltsor teljesen hiányzik; az ezüstszínű foltok élesek, nagyok, fényesek, a sapkafoltok laposak, alacsonyak, ezüstfoltjaik inkább apró bab formájúak, mint tojásdadok vagy éppen kerekebb pettyek.
Változékonyság: nem változékony.
Védettség: nem védett.
Méret: 42-50 mm.
Repülési idő: június-augusztus
Általános elterjedés: a Palearktikumban elterjedt faj.
Magyarországi elterjedés: főleg hegy- és dombvidéken gyakori, de az Alföldön is feltűnhet.
A hernyó fekete, kettős fehér, szaggatott hátvonallal, vörös oldalfoltokkal és fekete áltüskékkel.
Tápnövény(ek): ibolya-fajok (Viola spp.).
Hasonló faj(ok): Issoria lathonia, Argynnis adippe, Argynnis niobe, Argynnis laodice, Argynnis pandora, Argynnis paphia
Mi a különbség?
Megjegyzés: az A. adippe, A. aglaja és A. niobe fajok felszín alapjáni elkülönítése nagy gyakorlatot igényel. A fonák mintázatának fotózása vagy megfigyelése célszerű.
I. lathonia
A. adippe ♂
A. adippe ♀
I. lathonia
A. aglaja ♂
A. aglaja ♀
A. niobe ♂
A. niobe ♀
A. laodice ♂
A. laodice ♀
A. paphia ♂
A. paphia ♀
A. p. f. valesina
A. pandora ♀
A. pandora ♂
Az I. lathonia elülső szárnyának külső szegélye homorú, az A. adippe és az A. niobe esetén ez kevésbé homorú, míg az A. aglaja esetén a legkevésbé homorú, olykor már kerekded, valamint szegélye vastag, egyöntetű fekete.
Az I. lathonia, A. adippe, A. niobe és az A. aglaja esetén a hátulsó szárny felszínén a szegélyben két párhuzamos fekete vonal díszlik.
Az Argynnis-fajok esetén az elülső szárnyak felszínén mindig illatcsík (androconium) látható, tehát az erek vastagabbnak tűnnek. Az A. niobe nőstény esetén a szárnytő sötét behintése kiterjedt.
Az A. laodice nőstény elülső szárnyának felszínén a csúcstérben egy fehér folt látható.
I. lathonia
A. adippe
A. a. f. cleodoxa
A. aglaja
A. niobe
A. niobe
A. laodice
A. paphia
A. p. f. valesina
A. pandora
Az I. lathonia hátulsó szárnyának fonákján nagyméretű ezüstös foltok díszlenek, az A. adippe esetén ezek kisebbek, míg az A. aglaja esetén kerekdedek. Az A. laodice hátulsó szárnyának fonákját lilás behintés fedi.
Az A. niobe hátulsó szárnyának fonákján a szárnytőnél téglavörös alapon egy vajszínű folt díszlik és a szegélyben lévő sapka alakú foltok erőteljesek, jól látszanak. Az A. adippe f. cleodoxa esetén ezek halványak. Az A. paphia hátulsó szárnyának fonákján a szegélyben egy zöld foltsor díszlik, az A. pandora esetén ez a rész egyöntetű zöld.
Az A. aglaja hátulsó szárnyának fonákján a pupillás foltsor hiányzik. Az A. pandora elülső szárnyának fonákján erős húspiros behintés látható.