Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában.
Lycaena virgaureae (Linnaeus, 1758)
aranyos tűzlepke
Szinonímák: Papilio virgaureae, Heodes virgaureae – arany-tűzlepke
A hím szárnyai fölül aranyló tűzvörösek, a külső fekete szegély keskeny, a hátulsó szárny szegélye mögött fekete pontsor vonul végig. A sejtvégi foltja hiányzik, ez különbözteti meg a Lycaena dispar rutilustól. A nőstény fénylő aranybarna vagy aranyvörös, az elülső szárny sejtjének pettyei és a foltsor feketék, egyébként a szegély és a tőtér sötét behintése barnásfekete. Mindkét ivar szárnyának fonákja az elülsőn sárga, a hátulsón vörösessárga, a hátulsó szárny fehér foltjai kivételével a rajzolat fekete, a szegélyfoltsornak nyoma sincsen, legfeljebb a szárnyának felső színének rajzolata jelentkezhet sötét árnyékként.
Változékonyság: a nőstény szárnyainak felszíne változó, vannak egészen világos és egészen sötét egyedek.
Védettség: nem védett.
Méret: 30-34 mm.
Repülési idő: május vége-szeptember eleje.
Általános elterjedés: palearktikus faj.
Magyarországi elterjedés: a középhegységekben fordul elő.
A hernyó zöld, hátán és oldalán sárga csík van.
Tápnövény(ek): lórom-fajok (Rumex spp.).
Hasonló faj(ok): Lycaena alciphron, Lycaena tityrus, Lycaena dispar rutilus, Lycaena hippothoë, Lycaena phlaeas, Lycaena thersamon
Tűzlepkék
Megjegyzés: a tűzlepkék határozása nehéz változatosságuk miatt, de felszín és fonák alapján biztosan azonosíthatók, így azok fotózása vagy megfigyelése ajánlott a pontos határozás érdekében.
L. virgaureae ♂
L. dispar rutilus ♂
L. thersamon ♂
L. hippothoë ♀
L. alciphron ♀
L. alciphron ♂
L. dispar rutilus ♀
L. virgaureae ♀
L. thersamon ♀
L. hippothoë ♀
L. alciphron ♀
L. tityrus ♀
L. tityrus ♂
L. tityrus ♀
L. phlaeas
L. phlaeas
L. phlaeas
A hím L. dispar rutilus és L. hippothoë elülső szárnyának felszínén jól látható a sejtvégi folt. A hím L. thersamon és L. hippothoë hátulsó szárnyának felszínén erős sötét behintés látható, ami olykor szürkés-lilás pikkelyeket is tartalmaz.
A hím L. virgaureae és a nőstény L. dispar rutilus elülső szárnyának felszínén a fekete szegély széles. A nőstény L. virgaureae elülső szárnyának felszínén a szegélytérben egy nagy, elmosódott elemekből álló foltsor díszlik, a nőstény L. thersamon esetén ez kisebb és jól elkülönülő foltokból áll. A nőstény L. hippothoë elülső szárnyának felszínén a szegélytérben a narancssárga szalag többé-kevésbé látható, ez a L. alciphron nőstényén mindig hiányzik. A nőstény L. tityrus elülső szárnyának felszínén a szegélytérben a narancssárga szalag mindig jól látható, ez a hím esetén hiányzik vagy halványan látszik vagy néhány, redukálódott elemből áll.
A nőstény L. hippothoë és L. alciphron hátulsó szárnyának felszínén a narancssárga szalag szögletes elemekből áll, barna erek szabdalják fel. A nőstény L. tityrus esetén ez lekerekített foltok képezik, a hímnél pedig mindössze néhány, redukálódott elemből áll vagy hiányzik. A L. phlaeas hátulsó szárnyának felszínén a narancssárga szalag egy nagy folttá olvad össze, nem szabdalják fel barna erek.
A hím L. alciphron elülső szárnyának felszínén lilás-kékes behintés látható (ritka kivételektől eltekintve).
A hím L. virgaureae és a nőstény L. dispar rutilus elülső szárnyának felszínén a fekete szegély széles. A nőstény L. virgaureae elülső szárnyának felszínén a szegélytérben egy nagy, elmosódott elemekből álló foltsor díszlik, a nőstény L. thersamon esetén ez kisebb és jól elkülönülő foltokból áll. A nőstény L. hippothoë elülső szárnyának felszínén a szegélytérben a narancssárga szalag többé-kevésbé látható, ez a L. alciphron nőstényén mindig hiányzik. A nőstény L. tityrus elülső szárnyának felszínén a szegélytérben a narancssárga szalag mindig jól látható, ez a hím esetén hiányzik vagy halványan látszik vagy néhány, redukálódott elemből áll.
A nőstény L. hippothoë és L. alciphron hátulsó szárnyának felszínén a narancssárga szalag szögletes elemekből áll, barna erek szabdalják fel. A nőstény L. tityrus esetén ez lekerekített foltok képezik, a hímnél pedig mindössze néhány, redukálódott elemből áll vagy hiányzik. A L. phlaeas hátulsó szárnyának felszínén a narancssárga szalag egy nagy folttá olvad össze, nem szabdalják fel barna erek.
A hím L. alciphron elülső szárnyának felszínén lilás-kékes behintés látható (ritka kivételektől eltekintve).
L. dispar rutilus
L. thersamon
L. alciphron
L. hippothoë
L. tityrus
L. phlaeas
L. virgaureae
A L. dispar rutilus hátulsó szárnyának fonákján a nyíllal jelölt folt vékony, enyhén ívelt. Ez a többi fajnál nem jellemző vagy ha igen, akkor több elemből áll. A L. tityrus hátulsó szárnyának fonákján a középtéri foltcsoportnak van egy negyedik tagja is, a többi fajnál ez a csoport 1-3 foltból áll. Figyelem: olykor ez a 4. folt hiányzik, ilyenkor az elülső szárny foltsorát kell figyelni, ami erősen megtörik, nem alkot ívet!
A L. dispar rutilus hátulsó szárnyának fonákján a szegélytéri narancssárga szalag egységes, ez a L. thersamon esetén különálló, nagy foltokból áll, illetve egy valamivel világosabb narancssárga háttér díszítheti. A L. alciphron esetén ez a szalag jól elkülönülő elemekből áll, a L. hippothoënál pedig valamelyest összefolynak és redukáltak (nem érnek fel a felső szegélyig). A L. phlaeas hátulsó szárnyának fonákján a szegélytérben egy narancssárga, keskeny, fekete kísérő foltok nélküli sáv látható. A L. virgaureae hátulsó szárnyának fonákján jól látható fehér foltok díszlenek.
A L. thersamon elülső szárnyának fonákján a szegélytérben mindig két párhuzamos, fekete foltsor látható, valamint a harmadik foltsor az elülső szegéllyel párhuzamossá válik, legkisebb elemei nagyon közel vannak a szegélyhez.
A L. dispar rutilus hátulsó szárnyának fonákján a szegélytéri narancssárga szalag egységes, ez a L. thersamon esetén különálló, nagy foltokból áll, illetve egy valamivel világosabb narancssárga háttér díszítheti. A L. alciphron esetén ez a szalag jól elkülönülő elemekből áll, a L. hippothoënál pedig valamelyest összefolynak és redukáltak (nem érnek fel a felső szegélyig). A L. phlaeas hátulsó szárnyának fonákján a szegélytérben egy narancssárga, keskeny, fekete kísérő foltok nélküli sáv látható. A L. virgaureae hátulsó szárnyának fonákján jól látható fehér foltok díszlenek.
A L. thersamon elülső szárnyának fonákján a szegélytérben mindig két párhuzamos, fekete foltsor látható, valamint a harmadik foltsor az elülső szegéllyel párhuzamossá válik, legkisebb elemei nagyon közel vannak a szegélyhez.
